Február utolsó napja...

Hát vége ennek a hónapnak is. Csak kapkodom a fejem, annyira szaladnak a napok. Sajnos ez a hónap betegeskedéssel telt, és még mindig nem vagyok tökéletes. Gondolkoztam mi okozhatta, hogy ennyire kiterített ez a nyavalya, de nem igazán értem, hogy miért ilyen vacak az immunrendszerem. Tegnap is már azt hittem, hogy túl vagyok az arcüreggyuszin, de amikor elmentünk sétálni majd kiszakadt a bal arcom annyira fájt. Ebből arra következtetek, hogy még mindig nem tökéletes..., de több pirulát nem vagyok hajlandó beszedni.

Most egy homeopátiás bogyót nyomok, echinaceat és C- vitamint, remélem ez előbb-utóbb kihozza belőlem az ördögöt (ami úgy tűnik belém bújt :))

Szerencsére a gyerkőc már jól van :) Az a legrosszabb, ha ő beteg. Saját magamat még kúrálgatom, de amikor ő van vacakul, akkor annyira tehetetlennek érzem magam. Persze mindent megteszek érte, de sokkal nehezebb ez lelkileg, mert ő még olyan kicsi, pedig már 7 éves :) 

A megsütött keksz akkora siker lett, hogy a gyerek és az uram még szombat este befalták és másnap az uram nekiállt újabb adagot sütni. Nagyon jó lett az is. Persze én instruáltam, de végül ő sütötte ki. Kétszer akkora adagot sütött, de úgy tűnik ez sem elég túl sokáig, mert már alig van belőle pár szem.

Az biztos, hogy piszkosul laktat és az emésztésemnek is jót tesz. :)))

A kajálásomról való regét kihagyom, mert nem igazán voltam a héten a helyzet magaslatán. Az egyetlen pozitívum ezzel kapcsolatban, hogy tartom a 88 kg-ot, 20-30 dkg kilengésekkel. Persze nem ez a célom, hanem a fogyás, de ez a betegeskedés kicsit lelohasztott, főleg a gyomromat, ami nagyon kikészült...

Most olvasom, hogy jó pár fogyis csaj kacsingat a futás felé. Engem is elgondolkoztat, bár még csak elméleti szinten, mert ilyen túlsúllyal ez nem túl ideális. A gyaloglás azonban igen. Amint jobb idő lesz gyalog fogunk járni az oviba, nem autókával. Ez úgy lesz, hogy odafele busszal megyünk, mert a gyereknek hosszú lenne az a 3 km, de vissza már nincs busz (3 megy reggel a város felé, slussz-passz :))), így én már gyalog jövök haza, persze amíg itthon vagyok. Aztán majd meglátjuk... Ezzel azonban megvárjuk a plusz fokokat, főleg amíg az arcom nem jön rendbe :(

A futóknak kitartást és sok-sok erőt kívánok. Én mindig utáltam futni, de talán egyszer én is belevágok, persze, ha vékonykább leszek :))

Mézes - zabpelyhes keksz

Ma sütöttem, mert már nagyon ki volt éhezve a család. Maradtam azonban reformosítás mellett. Nagyon finom lett ez a keksz, már alig van belőle. Legközelebb még jobban lightosítanám, mert így egy darabban 90 kcal lett egy db és az kicsit sok, de őszintén szólva istenien sikerült. Az én nyafi kislányom is csak nyam-nyamozik, aminek nagyon örülök.

Szóval a recept.

Hozzávalók:

20 dkg zabpehely

10 dkg teljes kiőrlésű liszt ( én tönkölyt használtam)

fél tk szódabikarbóna

1 tk almás süti fűszerkeverék (ez volt itthon, de a fahéj is elég)

1 tojás

5 ek méz (lehet persze mással is )

10 dkg margarin

10 dkg durvára darált dió

3 dkg étcsoki

A szárazakat összekevertem és utána hozzáadtam a "nedveseket" is és összegyúrtam. Aztán kis golyókat formáltam belőle és utána kilapítottam sütőpapíron és 160 fokon 20-25 perc alatt megsütöttem.

Ebből 31 db lett és 1 db-ban még így is 90 kcal volt. 

Természetesen legközelebb változtatok és úgy számoltam, hogy akkor kb. 50-60 kcal lenne 1 db kcal tartalma. A mézet helyettesítem xilittel vagy édesítővel. A margarinból lightot használok és a diót is felezem. Ez sokat segítene rajta.

Az már szerintem elfogadható lenne, de így is megkóstoltam és tényleg nagyon finom és kb. fél óra alatt sütéssel együtt is kész volt.

Ezt a sütés után gyorsan lefotóztam, mert az első adagból már csak 1 maradt :)

Alakulok...

Mármint egészségileg. A gyomromat viszont nagyon kikészíti ez a sok gyógyszer, amit az elmúlt időszakban szedtem. Sajnos még mindig arcüreggyuszim van, de érzem, hogy ha lassan is, de gyógyul. Nem emlékszem mikor ütött ki ennyire valami. Sajnos nem csak én, hanem a párom is nehezen gyógyul. Valami nagyon makacs, lerázhatatlannak tűnő "ajándékot" hozott haza nekünk a kicsikém.:) 

Mindez rányomja a bélyegét a kajálásomra is. Próbálok sok gyümölcsöt és zöldséget enni, de sajnos olyan hányingerem van az antibiotikumtól, hogy csak úgy tudom bevenni, ha kenyeret és tejet eszek, iszok utána. Ki kell párnázni a gyomromat. Eszek probiotikumot is, mert tönkreteszi a bensőmet a gyógyszer. Remélem már nem tart sokáig...

Na elég volt a panaszból :)

Nagyon jó hétvégét töltöttünk Db-ben a szülőknél. A betegeskedésünk ellenére nagyon jól éreztük magunkat. Szombaton még nem szedtem az antibogyót és elmentünk borozni, ami nem volt túl diétás, főleg, hogy isteni tokaji sárgamuskotályt ittam az egyik kedvenc éttermünkben. Éhesek nem voltunk, így "csak" ittunk. Borozni szinte csak itt szoktunk, mert Bp-en még nem találtunk normális borozót megfizethető áron. Nekem hamar megárt a pia, ennek jegyében ittam 5 dl bort és tényleg éreztem egy kicsit, vigyorogtam egész este.:) Persze a párom egész este heccelt, hogy milyen jó kedvem lett. Általában nem árt meg ennyi, de szerintem most le vagyok egy kicsit gyengülve. Utána kitaláltuk, hogy még császkálunk és elmentünk este 10-kor egy olyan étkezdébe, ahova megboldogult egyetemista korunkban jártunk. Mindig ide ültünk be enni egy hamburgert vagy bolognai spagettit. Imádtuk ezt a lepukkant helyet. Isteni volt a hambi, nagy buci zsemlével, sok-sok zöldséggel és kis asztalokkal, ahol jókat lehetett üldögélni, mindezt potom áron. Ez a hely még ma is megvan és bementünk nosztalgiázni egy kicsit. Sajna ettem a jó kis sajtburgerükből és nagyon-nagyon jól esett, bár  a súlyom valószínüleg nem örült neki annyira. Nem baj, annyira jól éreztük magunkat, rengeteget nevettünk, szóval igazán jól sikerült este volt.

Az egyetlen baja az volt a hétvégének, hogy gyorsan véget ért és már jöttünk is vissza, pedig jó lett volna még maradni. Találkoztam még egy régi gimis barátnőmmel és plusz ajándékként megvizsgált (fül-orr-gégész dokinéni) és ellátott tanácsokkal, recepttel a kúrálást illetően. Azt betartom és lassan tényleg a gyógyulás útjára léptem.

Sajnos, mint fent is látszik adtam a hétvégén az életmódváltásnak, de vasárnap reggel sem mutatott többet a mérleg, amin csodálkoztam, de azért örültem neki. Sőt a nagyikám mérlege 87 kg-ot mutatott, ami jólesett a lelkemnek. Tudom, hogy nem azon mérem magam általában, de azért jó volt egy kis megerősítés. Úgy tűnik, hogy amíg a gyógyszert szedem, addig csak megpróbálok odafigyelni, de aztán újból nekivágok és folytatom.

Eléggé csapongok, így mára befejezem..:)))

Brokkoli krémleves - recept

Úgy gondoltam leírom ennek a nagyon egyszerű és finom ételnek a receptjét ide, hátha valakinek bejön. Nálunk az egész család imádja és minden mennyiségben meg bírjuk enni. Ráadásul könnyen és gyorsan elkészíthető :)

Brokkoli krémleves

Hozzávalók:

 kb. 4 személyre elegendő bőven az alábbi mennyiség.

1/2 kg brokkoli

só, szerecsendió (ki mit szeret bele, nekem ennyi elég)

kókusztejszínes v. kókusztejes habarás

Elkészítése:

Felteszem főni a brokkolit a fűszerekkel és amikor megfőtt botmixerrel pürésítem és utána öntök bele kókusztejszínt (ízlés szerint, de kb. 1 dl elég). Nem lesz olyan sűrű, mert nincs benne liszt, de nagyon finom és kal. szegény.

A levest én reszelt sajttal eszem, a kislányom kap hozzá pirítóst.

Szerintem egyszerű és nagyszerű étel. Kenyér, illetve sajt nélkül kb. 80 kcal egy adag. Szerintem ez nem sok, még kenyérkockákkal sem több 150 kcal-nál...

Elszúrtam a mai kaját...

Szóval megígértem magamnak, hogy leírom a napi kajáimat és őszinte leszek, mert így talán "más" szemével látom a napi kajálásaimat. A mai napom katasztrófálisra sikerült. Aki elolvassa láthatja, hogy elég egyhangú lett a mai napom, de sajnos nem igazán voltam olyan helyen, hogy mást egyek, de holnap főzni fogok :))) 

A tervem a holnapi napra, brokkoli krémleves, tejfölös csirkemell és párolt zöldség. Ezen kívül takarítás minden mennyiségben.... Nagyon nincs kedvem hozzá, de nem bírom utolérni magam a betegség óta. Holnap már vinnem kell tornázni a kicsi lányomat, így elég gyorsnak kell lennem, ami rám nem jellemző. Inkább komótos vagyok :)))

Már nagyon régen szerettem volna elmenni az egyik masszőr ismerősömhöz. Nagyon jó a csaj. Olyan erős keze van és olyan istenien masszíroz, hogy teljesen újjászületek a masszázs végére. A mai  délután eljutottam hozzá végre. Nagyon örültem neki, a baj csak az volt, hogy teljesen legyúrta a izom letapadásokat és az piszkosul fájt.... Azért fájt ennyire, mert elég régen jártam nála. Megállapította, hogy sokat fogytam. :)
Remélem igaz. Azt mondta, hogy teljesen fel vannak puhulva a zsírpárnáim és azokat gyúrta, hogy eloszlassa őket és, hogy a méreganyagot kipasszírozza belőlem. Hát nem volt semmi. Még soha nem fájt ennyire a masszázs...., remélem hatásos lesz.

Délután pedig kitalálta a férjecském, hogy menjünk vegyünk neki cipőt (télit), mert a mostaninak kiment a hátán és, hát most lehet olcsón venni :))) Így vettünk neki egyet és közben, hogy én se maradjak ki vettem egy melltartót és egy pulcsit a gyereknek. Jó kis leárazások vannak... Egy szóval, piszok későn értünk haza, így nem volt már kedvem főzni, így azt ettünk ami volt. A gyerkőc pl. az egészséges élet mintaképe, így 5 db kiwit nyomott be vacsora gyanánt. Olyan pálcika a lelkem, hogy a nadrágokat át kell alakítani neki, hogy jó legyen a derekán és a fenekén... Az ő méretében már nincs állítható derékgumi a nadrágban...

Jó sok hülyeséget összehordtam, így most el is megyek alucikálni :)))

Egy szép tavaszi nap....

arra vágyok, de nagyon :))))

Ezzel szemben még mindig orrhangom van és gyulladt az arcom, homlokom. Azt kell azonban mondjam, hogy jobb a helyzet, már nem fáj annyira a fejem és a felső fogsorom, gondolom javulok, csak nem az általam elvárt szinten :(((

Ma pakolgattam a szekrényemben, sajnos még nem mondhatom, hogy mindent kinőttem, legfeljebb egy kicsit lazábbak a cuccok, de ne legyek telhetetlen, hiszen nem vagyok magamhoz inkvizítor. Irigylem a csajokat, hogy olyan elszántak tudtak lenni. Nálam az a baj, szerintem, hogy már annyira megszoktam a látványomat, hogy igazából nehezen tudom elképzelni magamat vékonyan, hiába a motivációs fotó. Kicsit olyan mintha beletörődtem volna, de nem akarok, ezért ilyenkor adok egy jó nagy pofont magamnak vagy keresek valami elérhető célt.

Van erre egy ruhám, de rájöttem, hogy más cél kell, mert az a ruha olyan szűk rám, hogy a viseléséhez még kb. 20 kg-ot kell leadnom és még akkor is lehet, hogy szűk lesz. Szóval elég hülye cél, de most találtam egy másikat. 

Tavaly márciusban jártam egy barátnőmnél Manchesterben, nem ragozom, hogy milyen alacsony árakon lehet, tök jó cuccokat venni, legalább 3-4x-es fizetésből, de így van. A lényeg, hogy nem volt tervbe véve, de bevásároltunk. Vettünk annyi ruhát és cipőt, hogy új bőröndöt kellett venni :), mindezt olyan olcsón, hogy szinte a mai napig hihetetlen a számomra.

A lényeg azonban, hogy vettem egy tavaszi kabátot is, amely "csak" egy kicsit szűk, nem kell bele olyan sokat fogyni. Nagyon tetszett mindig szerettem volna egy ilyen kabátot, de itthon nem láttam rám valót, mivel az óriás méretkategóriába tartozom vagy, ha volt, akkor megfizethetetlen volt a részemre...

Ez a kabát azonban csak egy picit volt passzos, azóta még híztam és most újra fogytam és most megint egy kicsit passzos. Az a célom, hogy mire az időjárás megengedi és fel tudnám venni, addigra belefogyok. Igazából nem tudom, hogy ez hány kiló múlva lesz, de rajta vagyok és bőszen próbálgatom :)))))

Remélem idén tavasszal már nem csak a szekrényem lakója lesz :)))

Elkezdtem naponta lejegyzetelni a napi kajolásomat, mert eddig a kcalendarba írtam, de így nem tudtam közzé tenni. Így nem látja senki, hogy miket bűnözök, de ha ide beírom, akkor bele lehet szólogatni, hogy hé ezt nem kéne vagy nem így kellene.... Szóval beírok mindent, vállalva a megvető hozzászólásokat is :))))

Legyen már végre tavasz!!!!!

Nagyon elegem van már ebből az időből. Az arcüreggyulladásból és pajtásaiból. Ráadásként meg még szerencsétlenkedem is.... Infralámpázom az arcomat és a homlokomat és ennek során a lámpa ráesett az orromra, persze forrón. Leégette az orromról a bőrt :( Hát ilyen béna is csak én lehetek. az ismerőseim szava járása is mindig ez volt, gyerekkoromtól kezdve. Veled mindig töörténik valamiiii !!!:)) Ez mind igaz, nagyon gáz tudok lenni. A lényeg, hogy most meg van égve az orrom. Már csak ez hiányzott :))) Na mindegy....

A mai délelőtt elmentünk boltba a családdal, mert már időszerű volt. Ennek során jelentette ki a leánykám, hogy forró csoki akarna inni. Erre én is megkívántam. Beültünk egy gyönyörű kávéházba és cukrászdába az Üllői úton. A z ajtóban egy fotó a személyzetről és Angelina Jolieról :))) Persze azt, hogy ő van a képen csak onnan tudtam, hogy a személyzet mondta :) Innentől megismertem a hölgyet, de addig inkább egy fekete ruhás titkos ügynöknek néztem. Fekete ruha, tetőtől talpig, fekete napszemüveg, stb. Igazán üdítő látványt nyújtott :D

Mi azért leültünk és rendeltünk forró csokit és sütiket. Én úgy megkívántam a gesztenyepürét, hogy el sem tudom mondani. Kihoztak egy normál adagot, ami szerencsére fele akkora volt, mint az igazi adag. Mini adag, megkóstoltam és alig bírtam lenyelni. Olyan édes volt nekem, hogy szinte rosszul lettem. Alig bírtam lenyomni belőle pár falatot. Ami nem baj, mert már így is akkora lelkifurdalásom volt, mint a ház. De ha nem lett volna elég még megkóstoltam a lányom forró csokiját és Sacher tortáját, stb. Szóval legalább 500 kcal benyomtam és még jól sem éreztem magam, mert folyamatosan kerülgetett a hányinger... Na mindegy. Nem nekem valóak ezek az édességek, mert már elszoktam az édestől. Sajnos a csoki még mindig jöhetne. Bár most még az sem.

Szóval megpróbálok nem foglalkozni azzal, hogy mennyi felesleges kalóriát tömtem magamba ma, mert holnaptól összeszedem magam és kizárólag olyan ételeket fog enni, amik beleillenek az új életmódomba :)))

Jó sok összevisszaságot hordtam itt össze, de a lényeg, hogy holnaptól újra visszaállok a fogyózás útjára, mert messze még a nyár :))))

Zsírégetők :) - 76. nap

Nem jutott eszembe jobb cím. Nem igazán állok a helyzet magaslatán. Tegnap elmentem a csajszival farsangozni és vagy plusz megfáztam, vagy még jött egy kis plusz betegség. Ilyen még nem volt velem :(

Nem elég az arc, homloküreg gyulladás. Olyan a hangom, mint egy láncdohányosé, tele van az arcom, a homlokom és, ha ez nem lenne elég, éjjel - nappal fújom az orrom. Erre rárakódott pluszba egy kis megfázásszerű orrfújás. Szóval halmozom az élvezeteket :) Több, mint 1 hete nyűglődöm és messze még az egészség, sajnos úgy érzem. Remélem nem így lesz és hétfőre legfeljebb kutyabajom lesz :))))

A pihenésem közepette, nem lévén jobb dolgom, tévét néztem. Az egyik adón vetítik éppen a Zsírégetők c. fogyós műsort. Ez hasonlít a Mo-i fogyjunk minél többet műsorhoz, ez az amerikai változata. Mivel az Usa-ban rengeteg túlsúlyos ember van, ezért ez a műsor hatalmas népszerűségnek örvend odakinn. Amit most vetítenek az a 7. évad. Szóval nem semmi. Figyelem ezeket az embereket, van köztük alig 20 éves is közel 200 kg-osan és a többiek is jóval 100 felett vannak. Elképesztő túlsúllyal rendelkeznek. Szörnyű látni, hogy emberek ezt teszik magukkal, persze én is ezt tettem, csak kevesebb  túlsúlyt értem el. 

Ez a műsor azt hiteti el Veled, hogy kemény melóval bármekkora túlsúlytól meg tudsz szabadulni, nagyon rövid idő alatt. Szerintem ez egy kétélű fegyver...

Tény, hogy ezeknek az embereknek hatalmas túlsúlya van, de olyan gyorsan fogyasztják le őket, hogy az már egy kicsit ijesztő. Van olyan a mostani adásban, aki több, mint a felét veszítette el az induló súlyának, alig 18 hét alatt. Hetente átlag 3 kg-ot fogynak. Rengeteg. Nyilván még mindig jobb ez, mint az a túlsúly amivel nap, mint nap megküzdenek. Ezzel csak az a baj, hogy ezeknek az embereknek a nagy része elég gyorsan visszaszedi a leadott súly nagy részét. Ha szerencséje van, akkor nem többet. Arra nem tanítják meg őket, hogy hogyan tartsák meg a súlyukat, hogyan éljenek másképpen, hiszen ezt a súlyt egy izolált környezetben, pontosan meghatározott étrend és edző segítségével érték el. Nem tanítják meg őket az egészséges ételeket elkészíteni, stb. Ezek nem könnyű dolgok. Ilyenkor fejben sokkal többet kell dolgozni, szerintem. Természetesen nem nézem le azt, amit elértek, hiszen fantasztikusan ügyesek voltak abban az időszakban, amíg tartott a műsor. Utánanéztem a neten és a lefogyottak jelentős része 1-2 éven belül visszaszedte a leadott túlsúlyának jelentős részét. 

Mondjuk próbálom pozitívan nézni, hiszen már azért a pár megmentett életért  (aki nem hízott vissza) megérte, hiszen ők egy másik életet nyertek maguknak. A magyar műsorban résztvevők jelentős része is visszaszedte a leadott súlyokat, talán a győztest kivéve. Biztos volt köztük még olyan aki megtartotta a súlyát, de nem találtam róla adatot. A magyar győztes viszont tartja a súlyát. Minden elismerésem az övé.

Nem egyszerű helyzet, hiszen nagyon fontos, hogy lefogyjanak, de hát ne legyünk telhetetlenek, hiszen ez egy VERSENY, és itt az eredmény a legfontosabb....

Én is próbálok lefogyni, nekem nem megy olyan gyorsan, mint a tévés "partnereknek", de nagyon remélem, hogy az én fogyásom tartósabb lesz. Az biztos, hogy én most jelen helyzetben nem teszek meg mindent a fogyás érdekében, hiszen még nem tornázom, pedig most már kellene, és fogok is, amint meggyógyultam...Először le kell győznöm ezt a fránya betegséget és sikerülni fog, remélem minél hamarabb. 

Hát ennyit akartam erről írni. Jelenleg azt mondhatom, hogy 88,7 kg vagyok. Nem mondom, hogy elégedettséggel tölt el az eredmény, hiszen 2,5 hónap alatt "mindössze" 8,5 kg-ot fogytam, ami nem olyan sok, de ha figyelembe vesszük, hogy milyen intenzitással, nehezítésekkel telt ez az időszak azt gondolom szép eredmény. Remélem azonban, hogy hamarosan jobb eredményt érhetek el. Az sem baj, ha a következő 2,5 hónapban is "csak" ennyit fogyok, hiszen akkor már elérem a 80 kg-ot és ez már nagyon jó lenne. 

És hol van még a nyár???? :)))))))

Mindenkinek sok-sok erőt és kitartást kívánok az életmódváltáshoz :)

Farsangoztunk :)

Fantasztikusan indult a reggel, függetlenül attól, hogy a közérzetem csak egy kicsit lett jobb. Ma van az ovis farsang, amely során minket szülőket is bevonnak a mulatságba, egész délelőttös hepaj. Nem csak a gyereknek, hanem nekünk szülőknek is be kell öltözni. Ez mindig gondot okoz, mert persze sem időnk, sem kedvünk beöltözni, ezzel foglalkozni. Így mindig arra alapozunk, hogy hátha valami egyszerű és nagyszerű ötlet kipattan az agyunkból. Én idén a betegségemre alapozva, betegnek öltöztem :) , a kedves férjuram pedig túsznak :), egyszerű és nagyszerű, mivel könnyen megvalósítható és jópofa is volt. A lányom persze tündérhercegnő volt, csodaszép kicsi lányka. Nagyon jól éreztük magunkat, köszönhető ez az óvó néninek, akinek annyi energiája van mindig, hogy egy atomreaktort is rá lehetne kötni és még ötletességben is utolérhetetlen.

Egy szóval nagyon jó volt. Remekül éreztük magunkat, pedig minden tagom sajgott, de hát egy betegtől ezt várják :)

A másik pozitívum, hogy a mai napra a súlyom 88,9 kg volt, aminek nagyon örültem :) Pedig szinte folyamatosan ennék, hogy a gyomrom, már nem fáj annyira. Az ízeket azonban még mindig nem érzem úgy, mint régen, de már javulgatok. A gyógyszerek miatt talán, nem tudom, de olyan farkaséhség tör rám minden étkezés előtt, amilyet mostanában nem éreztem. 

Megyek kártyázni a lánykámmal :)))))

Még mindig betegen :(((

Sajnos azt kell mondjam, hogy évek óta nem voltam ilyen beteg :( "Szerencsére" engem terített le jobban a betegség nem a gyereket. Még mindig nagyon vacak vagyok, minden este magas lázam van, arcüreg, homloküreg gyulladás, folyamatosan köhögök. Átérzem, milyen az, amikor nincsenek ízek. Napok óta kizárólag azt érzem, hogy az étel meleg vagy hideg, illetve, hogy édes vagy sós. Semmi mást, a szagokkal ugyanígy vagyok. Semmilyen szag, illetve illat nem zaklat, nem érzek semmit. Ráadásul az elkezdett antibiotikumra, távgyógyítás eredménye, nagyon érzékeny a gyomrom. Először puffadtam, majd boáztam..., stb. Így új gyógyszerbe kezdtem, mivel nem igazán javulok....

Most megyek és pihenek tovább, mert nagyon gyenge vagyok.
Egyetlen előnye  a dolognak, hogy már 89 kg vagyok..., bár eléggé összevissza kajálok, mikor éppen, mit bírok belepasszírozni a gyomromban, ami benn is marad. Tegnap este gyomornyugtatónak sóba-vízbe-héjába  főtt krumplit ettem....

Most megyek, remélem péntekre jobban leszek, mert a leányzónak farsangja lesz...:)

90 kg alatt vagyok!!!

Örülök neki, hogy ma reggel a mérleg 89,6 kg-ot mutatott. Ez még nem teljesen 89 kg, de már alakul. A kicsi lányom is jobban van szerencsére :)

Ennyi az öröm mára :), mert egyébként annyira vacakul vagyok, hogy csak hálni jár belém a lélek... Szétmegy a fejem, ömlik az orrom, lázas vagyok, ráz a hideg, iszonyúan fáj a torkom, egy szó, mint száz lehetnék jobban.
Alig aludtam valamit az éjszaka. De, ha ez nem lenne elég a férjecském legalább olyan jól van, mint én. Azt mondja, hogy jól van, de látom rajta. Valószínűleg nincs annyira vacakul, mint én, de az is lehet, hogy jobban tartja magát. Mindenesetre nekilátott tejbegrízt gyártani. Az megy neki. Tudom, hogy nem illik bele a fogyózásba, de lehet, hogy egy pár falatot eszek belőle, mert nincs erőm reggelit készíteni magamnak...

Megyek is és most lefekszem pihenni. Mindenkinek szebb napot, mint az enyém :)

Végre péntek!!!

Sajnos elkaptam a kisasszonytól a bacikat. Ez nagy-nagy örömet okoz nekem :) Egész éjszaka rázott a hideg, szerencsére ő már jobban van. Még nem gyógyult meg, de már jó úton van. Sajnos a kedves férjem is vacakul van, bár ő elment dolgozni, mert az élet nem áll meg :) Szegény úgy sajnáltam kora hajnalban, amikor felkelt.

A hab a tortán, hogy mára színházjegyünk van délutánra a Tháliába. A Popeyet nézzük meg. Rendkívül örülök neki. Veszek be Algopirynt és nyomás a színház, alig várom :( A kislányom bezzeg nagyon várja, inkább meggyógyult mára, nehogy lemaradjon....

A mai napi pozitívum, hogy a súlyom reggel kereken 90 kg volt, már alig várom, hogy 8-al kezdődjön. Remélem ez holnap reggelre összejön. Nagyon várom már. Bár az elmúlt két napban nem kívántam annyira az édességet, mára pedig már az ételt sem kívánom, de azért bediktáltam magamba 1 vékony szelet graham kenyeret, egy kis kenőmájassal. Az volt itthon. Mindjárt pucolok kiwit és almát magamnak és a gyereknek is.Nagyon finom kiwit vettünk, olyan édes, mint a méz.

Az ebédet is megejtjük mielőtt elmegyünk. Még két napja főztem húslevest a kis beteg miatt, abból még mindig van és anyukám hozott a hétvégén még rakott kelkáposztát. Abban van rizs is, de olyan keveset ettem belőle tegnap is, hogy azt gondolom ma is bele fog férni. Ha nem eszek itthon akkor biztos befigyelne valamilyen szendvics vagy pogácsa a színházban. Remélem jobban leszek délutánra, mert most elég vacakul vagyok...

Tornázni mostanában nem volt erőm és energiám, de ha meggyógyulok összeszedem magam. Egyébként is elterveztem, hogyha a súlyom 8-al fog kezdődni, akkor mindenképpen nekiállok sportolni, ha mást nem sétálni, gyors tempóban. Gondoltam beszerzek egy pulzusmérő órát, bár nem tudom, hogy kell-e az nekem...
A mostani ülést feleslegesen számolja, hiszen azzal nem sok kcal-t égetek :)))

Megyek összeszedem magam és a helyzet magaslatára emelkedem valahogy....:)))))

Olvasgattam, hogy a többiek 2 hónap alatt milyen sokat fogytak. Majdnem kétszer annyit mint én. Nem foghatom másra a dolgot csak magamra, hiszen nem viszem túlzásba a kaja megvonást. A kcal jó, de az összetétel nem igazán. Bár, ha kb. havonta 4 kg-ot tudok fogyni az jó lenne. Most azért belehúzok.....

Megvan a kép!!

 Nehezen találtam olyan képet, ahol vékony vagyok, de végül nagy nehezen sikerült. Biztos van még képem, de nem tudom, hogy hol, ez akadt a kezembe. A kisfiú a nyakamban az unokatesóm, aki mára 197 cm magas :) Remélem nem haragszik meg, hogy akaratán kívül közzéteszem a kicsi kori képét :)))

Szóval ezen a képen 19 éves vagyok, nem tegnap volt. Ezután még pár évig ilyen voltam, de utána megindultam a lejtőn. Ez a kép lesz a motivációm. Nem látszik a pontos alakom, de azért sejthető talán. Én mindenesetre tudom, hogy itt olyan 59-60 kg vagyok. Néhányan lekövéreztek... Mondjuk tényleg nem látszok olyan vékonynak, de a póló eléggé takar :)

Szerintem én ezt a képet csak pár napra teszem fel, mert nem akarom, hogy túl sokan csámcsogjanak rajta :)

Motiváció!!!

Elterveztem, hogy elő fogok keresni magamról régi képeket, ahol vékony vagyok. NEm lesz egyszerű dolgom, mert abban az időszakban, amikor vékony voltam menthetetlenül kövérnek és csúnyának éreztem magam, így nem nagyon engedtem magamról fotókat készíteni :( Jó nagy marha voltam. De azért nem adom fel keresem, kutatom és scannelem...
Kíváncsi vagyok találok-e olyan képet, amit motivációként előkaphatok :)))
A kövér képek nem jók, bár jók lehetnének, de már annyira régen vergődöm ebben az állapotban, hogy nem igazán akadok ki rajta, legfeljebb a bikiniseken...

Betegek lettünk :(

Sajnos tegnap éjszaka a kicsi lányom belázasodott, így tanulás helyett őt ápolgattam. Szerencsére jól viseli a betegséget, bár amikor 39 fokos láza van, akkor csak fekszik és fájlalja mindenét. De amikor nincs láza akkor rosszabb, mint két ördög. Szemtelen kis rosszcsont :) Ez is mutatja, hogy nem beteg annyira. Hála az égnek, amíg rosszalkodni van ereje, addig nincs nagy baj :) Most is az apját cukkolja...Nem hagy neki nyugtot, de szerencsére az apja jól bírja...

Remélem hamarosan meggyógyul a kisasszony, mert péntekre színházjegyünk van, mármint nekünk hármónknak. Már egy hónapja megvettük a jegyeket, alig várja a csajszi az előadást. A Popeye-t nézzük meg a Thália színházban. Remélem jó lesz, és azt is remélem, hogy el tudunk menni. Nagyon várjuk már...

Az életmódváltásnak nevezett fogyókúrámmal nagyon vacakul állok. Folyamatosan édességet ennék, nem tudom, hogy ez miért van. Úgy érzem most vagyok a mélyponton, pedig még alig 2 hónapja kezdtem el az egészet. Szánalmasnak érzem magam. Alig fogytam valamit és nem is haladok és akárhogy is csűröm-csavarom viszonylag sokat eszek. Ma még nem ettem sokat, de befigyelt pár db keksz is ( 1 db 3 g), nem ettem belőle sokat, de nagyon nem lett volna szabad. A tegnapi napomat le sem merem írni. Ettem csokit, babapiskótát, ittam tejet, stb. Nem is tudom igazából, hogy még miket ettem. Nem is számoltam már a végén. Jó nem ettem többet, mint egy átlag kajálás, de az kb 2000 kcal, ami nem fér bele egy napomba. Tudom, hogy fejben dől el a dolog. Nálam dől jobbra-balra. Akarom, de az akaraterőm az most szinte a béka feneke alatt van. Pedig nagyon szeretnék változtatni, de most nem érzem magamban a kellő erőt hozzá. Lehet, hogy csak mélyponton vagyok és átevickélek rajta hamarosan. Legalábbis  remélem. Nagyon tudatosnak kell lennem. 

Eldöntöttem, hogy minden egyes falatot lejegyzetelek ahogy eddig is tettem. Az, hogy a homokba dugom a fejem nem segít :(

Szóval a mai kajáim a következők voltak:

Reggeli: 4 dkg slim toast, 2 dkg kolbász, 2 dl 1,5 tej, 1 dkg vajkrém, 2 tojás 402 kcal, 28 g ch

Tízórai: kiwi   27 kcal, 6 g ch

Ebéd (du. 3-kor ): pulykacombból húsleves, sárgarépa, főtt csigatészta 4dkg, pulykacomb 230 kcal, 20 ch

Uzsonna: győri keksz 10 db :((( ; 1,5 dl tej      244 kcal, 32 g ch

Vacsora: 2 falat juhtúrós galuska :( + még eszek pár falat valami fogyósat, mert ettől nem igazán laktam jól.

                70 kcal, 10 ch 

              50 g kiwi  27 kcal, 6 g ch

Ez kb. eddig 1000 kcal, lehet ma még eszek joghurtot vagy ilyesmit, majd meglátom. Ezt azonban hamarosan meg kell ejtenem, mert késő lesz.

A mozgást is eléggé elhanyagoltam az elmúlt héten. Az egyetlen mentségem, hogy nagyon fáj a hasam, de azért vehettem volna erőt magamon :(

Na abbahagyom az önostorozást és megpróbálok az elérendő célra összpontosítani !!!!

Azért sem hagyom abba, nem szabad. Az jutott eszembe, hogy az is baj lehet, hogy már nem emlékszem arra milyen voltam vékonyan. Arra gondoltam, hogy keresek egy képet, beszkennelem és megpróbálom kinyomtatni és kirakni valami jól látható helyre, hátha az segít. Meglátjuk...

Elkezdődött a február!

A mai napról inkább jót vagy semmit :) Azt hiszem inkább a semmit választom....
Bár lehet, hogy később változtatok még..., tornáznom kellene, remélem ma este rászánom magam :)
Mindenki olyan ügyes körülöttem, én meg csak nézek...