2025. június 5., csütörtök

Visszatérés a blog világába

 A legutolsó bejegyzésem óta eltelt kb. 10 év. Az utolsó bejegyzésemnél, még Angliában éltünk. Ma már megint itthon vagyunk, Magyarországon közel 8 éve. A lányom is felnőtt az évek alatt, már 21 éves.

Évekkel ezelőtt folytatni akartam a blogot, leginkább amiatt, hogy lejegyezzem mi történt velünk, de sajnos elfelejtettem, hogy melyik email címet használtam. Kiderült (ma), hogy egy új email címet hoztam létre a blog miatt és teljesen elfelejtettem. Szerencsére a kutakodásom eredménnyel járt, mert ennek az email-nek az adatait átküldtem egy másik, ma is használatos email címre, így újra be tudtam lépni a blogba.

Eredetileg életmódról, étrendről szólt a blog, volt benne egy-két személyes dolog is, de nagyrészt a fogyásom sikerének-sikertelenségének a bemutatása volt az elsődleges. Sajnos ez még most is központi kérdés az életemben. A súlyom le-fel ingadozik. A jojó effektus minden szépségét megéltem már. 

Stresszevő vagyok, nassolok, hülyeségeket eszek. Ez ment április közepéig. Igazából a gond tavaly nyáron kezdődött, július végén beteg lettem és elment a szaglásom, ennek kapcsán az ízlelésem is. Semmilyen szagot nem éreztem és az ízekből csak azt ami a nyelven érződött (sós, édes, keserű, csípős). Így éltem és sajnáltam magam április közepéig. Akkor történt a "pozitív" változás, már február közepén elkezdtem egy kis édeskés illatot érezni (néha) és egy-két édes ételnek fura mellékíze lett. Ez azonban még mindig kezelhető volt, kerültem a fura ízű ételeket. Aztán április közepén egyik napról a másikra elkezdtem nagyon furcsa parfümös-púderes-krémes szagokat érezni. Rengeteg mindennek lett ilyen szaga (füstölt ételek, nem igazán értem, hogy minek van szaga és minek nincs). A rosszabbik része, hogy az ízlelésem is teljesen eltorzult. Az ételeknek is ilyen íze kezdett lenni. Alig van 1-2 étel aminek nincs mellékíze. Van különbség az ételek között, van ami enyhén rossz ízű, van ami szinte ehetetlen. Nem ragozom, de szörnyű, az egyetlen pozitív mellékhatása, hogy leszoktam a nassolásról, ugyanis pl. a csoki ehetetlen, a csokis keksz még rosszabb, nem bírok nassolni, így leálltam. Tegnap vettünk sztracsatella fagyit és nem bírtam enni belőle. A gond az, hogy rendes kaját sem bírok enni, mert amit főzök azt sem bírom megenni. Húsvétkor még meg tudtam enni jó pár dolgot (Erdélyben kaptunk enni), de mostanra azok is ehetetlenné váltak. 

Jelenleg úgy eszek, mintha gyógyszert szednék be. Ennem kell, mert nagyon egészségtelen, ha nem eszek csak 1-2 dolgot, így viszont folyamatosan fintorgok evés közben. A család már ki van akadva rajta.

Ez az egész segített abban, hogy 5 kg-ot fogyjak 7 hét alatt.... Mostanában ettől ment a legjobban.

Sajnos elért a menopauza és nagyon nehezen viselem, hogy a kilók nem mennek le, fel azonban annál inkább....

Így jelenleg, már 5 kg fogyás után vagyok 94 kg. Most néztem meg a mérlegelő oldalamat és láttam, hogy mennyire visszaestem megint. Sajnos nem ez volt a mélypont 2 évvel ezelőtt 105 kg-ról kezdtem megint a fogyókúrát. Akkor 6-7 hónap alatt lement 92 kg-ig, aztán megint visszaszedtem 99 kg-ig. Március 28-án kezdtem el újra, mert egy vérvizsgálat kimutatta, hogy IR-em van. Mondjuk 1,5 évig nem foglalkoztam vele, ami elég szégyen rám nézve....

Jó lenne egészséges módon fogyni, de ez most nagyon nehéz, mert alig van pár étel ami ehető (nincs mellékíze). 

2015. április 23., csütörtök

Még élek

Régóta tervezem, hogy újra írok, de eddig elmaradt. Nem nagyon volt kedvem a nyomoromról mesélni (egészségügyi), de ugyan a problémák nem szűntek meg, nagyjából kezelni tudom. Egyszer talán majd mesélek erről is. Most azonban szeretnék visszatérni ide, mert jó néha leírni a kétségeimet, gondolataimat, a pozitív dolgokat. Remélem ezek lesznek túlsúlyban leginkább.

A kondim jelenleg a béka feneke alatt van, ennek a legfőbb oka, hogy tavaly májusban kitört rajtam a lebénulhatnék egy elég súlyos gerincsérv formájában. Szerencsére műtét nélkül megúsztam a dolgot, de nem következmények nélkül. A hab a tortán, hogy a gyógyszereknek beintett a gyomrom is. Röviden ennyi. Ezekkel a nehézségekkel fogtam újra bele a diétába, már nem merek életmódváltást írni, mert nem vagyok túl kitartó. Sajnos a paleot most nem erőltetem, mert a gyomrom teljesen kikészült, így ettem amit bírtam. Nem mindig, sőt leginkább nem törődve a paleoval. Sikerült a sok visszaszedett kilóm egy kis hányadától megszabadulni, remélem végleg és sikerült a kondimat egy rokkantnyugdíjas szintjére hoznom. Innen szép nyerni :)

Mindent összevetve pozitív vagyok, végre találtam egy csodás állást itt Angliában, amely jelenleg teljesen kielégít. A lelkem boldog, hasznosnak érzem magam és le kell fogyjak. :)

Most egyenlőre ennyi. Tőmondatokban. Megpróbálom a napi mozgásomat és kajámat rögzíteni ide, de a legfontosabb a mozgás a gerincem miatt. A depis időszakom alatt kanapétündér lettem, ami baromi sokat segített az állapotom létrejöttében. Szóval aktívan benne vagyok nyakig a dologban, nem foghatom senkire, magamnak ástam és ki is kell másznom belőle. Mindenképpen.

Először is, sajnos megint felment a súlyom 91 kg-ig és ott kezdtem február 3-án, ment március 9--ig, amikor 86,2 kg voltam. Akkor egy helicobacter nevű kishaver miatt 2 fajta antibiotikumot kezdtem szedni, valami protonpumpa inhibitorral. A lényeg, hogy hálni járt belém a lélek, annyira kikészített, mostanra kezdek magamra találni a gyógyszer után. Sajnos a tüneteim nem múltak el teljesen, de én még egyszer nem szedek be ennyi marhaságot az fix. Elkezdtem magamat gyógyítani. Most kezdtem újra (4 napja) a diétát és le akarok fogyni és rendbe hozni az egészségemet, hogy fájdalom nélkül tudjak állni, menni, mozogni és aludni. Ez a cél, nagyon fontos cél.:)

Még jó, hogy nem részleteztem a nyomoromat :)

2014. március 23., vasárnap

Chicken nuggets édesburgonya chips-el

A kislányom állandóan azzal nyaggat, hogy milyen finomak a csirkefalatok amit az angol barátnőjénél eszik. Mondanom sem kell, hogy sima félkész, mélyhűtött cuccot esznek a leányzónál, de ez persze a lányomat nem érdekelte nagyon. Már egy ideje gondolkoztam, hogy ki kellene próbálni a csibefalatokat és ma amikor a mélyhűtőből kivett husit szemrevételeztem rájöttem, hogy ebből a húsból nem tudok rántott szeletet csinálni, így maradtak a csibefalatok. Gondolkodtam, hogy mibe forgassam meg, hogy paleos maradjon és ropogjon is. A múltkori halas finomságom külseje fincsi ropogós lett, így ezt vettem alapul. Íme a végeredmény.


 Csibe falatok palacsinta tésztában kisütve és édesburgonya chips


Hozzávalók:

csirkemell darabok
szénsavas víz
gesztenyeliszt
1 tojás
só, bors
zsiradék

Elkészítése:

A vizet a tojással elkeverjük és a gesztenyeliszttel addig sűrítjük, amíg egy jó állagú palacsintaszerű tésztát nem kapunk. Ebbe mártjuk bele és sütjük ki közepes lángon. Amikor kész van leitatjuk a felesleges zsiradékot és azon frissen befalatozzuk. Én édesburgonya chpis-el fogyasztottam, ami az én ízlésemnek kicsit édeskés, de ha nem igazi "krumplit" várunk akkor nagyon finom. 

Édesburgonya chips

A chips-hez az édesburgonyát vékonyan felkarikázom és mandulaolajjal megspriccelem és a sütőben rövid idő alatt készre sütöm. Nem nagyon fogom ezt köretként enni, mert nekem kicsit édes, de nassolni kiváló. Legközelebb majd csinálok hozzá paleos "francia salátát". Nagy sikert aratott itthon ez a finomság. 

Mindenkinek szívből ajánlom :)