2012. március 30., péntek

Cukkini "spagetti" bolognai szósszal

Ez volt a mai vacsorám. Kicsit féltem tőle, mert azért én az igazi bolognai spagetti nagy-nagy rajongója vagyok. Azt kell azonban mondjam, hogy nem csalódtam. Isteni lett. Persze nem tésztás, de teljesen pótolja azt a spagettit, ami tésztával készül, ráadásul kalória sem igen van benne, főleg ami a "spagettit" illeti.

Íme a recept és egy kép is kedv csinálónak :)

Cukkini "spagetti" bolognai mártással

Szerintem látványnak sem utolsó



























































































































Egyébként nem bonyolítottam túl az ételt, ami miatt lehet, hogy kerültek bele nem éppen paleo kompatibilis hozzávalók is, mivel a szósz zacskóból került a hagymával, fokhagymával és pici borssal ízesített darált pulykahusihoz. Nem igazán volt kedvem és hozzávalóm sem az eredeti elkészítéséhez. Szóval a húst a fenti hozzávalókkal egy kicsi olívaolajon megpároltam, megsütöttem, végül felöntöttem a szósszal és az ahhoz szükséges vízzel. Összerottyantottam és kész is volt a szósz.  A lényeg csak most jön.

Én 1 db cukkinit mertem feláldozni, mert féltem az eredménytől. Szóval 1 cukkinit, ami 1 embernek bőven elég (egy viszonylag kicsi cukkini), meghámoztam és a zöldségpucolóval vékony csíkokra hasogattam. Majd az így keletkezett metélt cukkinit, beledobáltam, a fővő vízbe, amibe tettem 1 ek 10%-os ecetet, és egy kis sót is. Kb. 4-5 percig főztem az egészet és leszűrtem. Egyáltalán nem lett ecet ízű, viszont szépen egyben maradt és a szép színe is megmaradt.

A végeredmény érdekében a cukkinire halmoztam a bolognai szószt és egy kis reszelt sajttal bolondítottam meg, isteni lett. Elfelejtettem, hogy parmezán is van itthon, holnap azzal fogom megkóstolni és ezt fogok ebédelni. A lényeg, hogy teleettem vele magam, pedig nem volt egy hatalmas adag.

Az egyetlen hibája igazából a húshoz fűződik, a darált pulykacombhoz. Ez egy kérdés is egyben, hiszen a darált húst a mélyhűtőben tároltam 2,5 hónapig, de ez úgy tűnik betett neki, mert már amikor kivettem állott szaga is volt és egy picit az íze is az lett. Még szerencse, hogy a bolognai szósz erősen fűszeres, ezért nem nagyon érződik rajta, de azért kijön. Nincs valami ötlete valakinek arra, hogy ezt kivédjem, mert sajnos már nem először fordul elő velem, de csak a darált húsnál....

2012. március 29., csütörtök

Főzök-főzök, stresszelek...

A paleo egyik átka, hogy szinte állandóan főzni kell, különben nincs mit enni. Próbálok persze egyszerre többet főzni, hogy "csak" két naponta kelljen forgatnom a fakanalat. Amikor elkezdem már nincs baj, de addig....

Sajnos eléggé kívánom az édességet, így azt is gyártok, pont most sül a sütőben egy a Mallorcai mandulás süti analógiájára készült Mallorcai diós süti. Isteni illatok terjengenek a levegőben. Alig várom, hogy kész legyen. Remélem fincsi lesz. Ezen kívül sütök még kenyeret is. Szezámmagos, lenmagos kenyérke. Csináltam  már tegnapelőtt is és fel akartam rakni a receptet és a képeket, de elmaradt. Ez egy tuti kenyérke, paleos, de szerintem megcsinálhatja más is, aki szereti a magokat.

Szezámmagos - lenmagos kenyérke

Szerintem csuda jól néz ki :)
4 tojás 
6-7 ek őrölt szezámmag
6-7 ek őrölt lenmag
1 csipet szódabikarbóna
só, kicsi köménymag (ízlés szerint)
petrezselyemzöld (elhagyható)

A tojásokat ketté választom, a fehérjét kemény habbá verem, hozzáteszem a sárgáját és a többi hozzávalóval összekeverem és végül egy szilikonos őzgerincformában 160-170 fokon megsütöm. Egy viszonylag semleges ízű kenyérkét kapunk, kicsit magíze van, de pl. a padlizsánkrémmel isteni volt. Nem egy sűrű kenyér, inkább levegős, könnyű, puha. Egy szóval tökéletes. Még egy kép a belsejéről.:)))




Visszatérve az édességre, sajnos nagyon kívánom, mert stresszes napok vannak mögöttünk. Nem tudom meddig tart ez az időszak, csak remélni tudom, hogy hamar vége lesz. Arról már írtam, hogy nehezen találok a mostani időszakban állást, szinte reménytelennek érzem. Azért eddig legalább megvolt az a tudat, hogy a párom fizetéséből, ha nem is nagy lábon, de meg tudunk élni mind a hárman. Sajnos ennek az időszaknak vége.

Tudtuk, hogy hamarosan eljön ez a pillanat, mert a párom jelenlegi munkája (épületgépész mérnök-közgazdász) szorosan kapcsolódik az innovációs járulékhoz, amelynek az eddigi formájában történő felhasználása sajnos nem létezik ezután. Ez közrejátszott abban, hogy megszűnt a cég ahol dolgozott és sajnos a munkája is megszűnt ezzel együtt. Mivel ezt már tudjuk egy ideje, kb. 4 hónapja állást keres. Piacképes diplomája van, felsőfokú angol nyelvtudása és sajnos ez sem volt elég ahhoz, hogy ennyi idő alatt munkát találjon. Pedig 3 éve amikor ide ment dolgozni, szinte válogathatott a munkák között. Ez mostanra sajnos már erősen a múlté. 4 hónap alatt összesen 4 cégnél volt interjún, ahol olyan is előfordult, hogy már 5 fordulón túlesett, amikor közölték, hogy bizonytalan ideig nem várható felvétel. Pedig folyamatosan biztatták, dicsérték. Mindennek ellenére nem lett semmi az egészből. Most is megy egy 3. fordulós interjúra az egyik gázszolgáltatóhoz, meglátjuk mi lesz belőle. A főnöke azonban már a felmondási időt sem tudja kifizetni, így nincs mese április 1-től nincs állása. Így mind a ketten állás nélkül vagyunk, ami nem feltétlenül a stresszmentes életet garantálja. Szerencsére van egy kis tartalékunk, de az nem fog sokáig kitartani. Mi nem szerettük volna a külföldre költözők számát gyarapítani, de úgy tűnik nem nagyon lesz más választásunk. Angliába is pályázgat és sokkal több visszajelzést kapott onnan az elmúlt 2 hétben, mint itthon a 4 hónap alatt. Nem akarok politizálni, de sajnos a mostani helyzet nem kedvez nekünk. Azt kell mondjam, hogy egyre kevesebb embernek kedveznek a mai magyar állapotok, legalábbis a környezetemben szinte mindenki sokkal rosszabb helyzetben van, mint akár egy éve. Persze van akinek jól megy, de nem ez az általános. 
Mindegy, összegezve, amennyiben a párom nem kap 2 héten belül állást itthon, akkor irány a ködös Albion. Addig kell lépnünk, amíg van miből. Hát ezek miatt stresszelünk/ stresszelek. A párom olyan szinten pozitív, hogy oktatni kellene :)), ez nekem is sokat segít... Ez azonban azzal fog járni, hogy a párom elindul barátokhoz, mi pedig itthon maradunk, amíg ő nem tudja megalapozni az életünket. Ő aki pár éve azért nem vállalt el egy svéd munkát, mert nem akart állandóan távol lenni a családjától, most el kell menjen. Eléggé elszomorít. Én itthon maradok a lányommal, aztán majd lesz valahogy...

Míg itt kisebb regényt rittyentettem elkészült a diós süti, aminek a fele már el is fogyott. Tény, hogy nem lett túl sok, de azért ez a tempó sem semmi. A páromnak a fél fogára sem elég. Mondtam neki, hogy hagyjon már nekünk is, mert holnap nem akarok újat sütni. Egyébként is ő már nem mindig paleozik. Én pedig igen...

2012. március 23., péntek

87 kg alatt

Már 86,3 kg vagyok, legalábbis ma reggel. Haladok!!!, ha lassan is. Pedig tegnap délután, este bűnöztem. Azt mondta az uram, hogy egyek néha egy kis olyat is amit nem lehet és megdobja az anyagcserét. Lehet, hogy ez nem igaz, mindenesetre mára 86,3 kg lettem, a tegnap reggel kerek 87 kg helyett. Persze nem tömtem tele magam, ettem egy túrós palacsintát, és egy kis szelet zsúrkenyérből készült szendvicset. Nagyon jól esett, de nem érzem, hogy most aztán végleg abbahagyom a paleot, csinálom tovább :))

Azért is csábultam el, mert tegnap egész nap takarítottam, nem volt paleo kaja, csak gyümölcs itthon, amitől egy idő után egyre éhesebb lettem, ráadásul tegnap vendégek jöttek, Angliából vannak itthon a barátaink, akik miatt készítettem szendvicset és palacsintát. Az éhség és a paleos ételek hiánya vitt engem rossz útra, de nincs lelkifurdalásom.

MA azonban visszatérek a paleoba és a húsmentességet sem fogom erőltetni, mert nehezen megy. Úgy érzem, hogy nem ehetek semmit, pedig persze van mit, csak valahogy nem áll rá a szervezetem. Teljesen kiéheztetni sem akarom magam, mert akkor meg tartalékolni kezek.

Mindegy, mindent összevetve örülök, hogy lentebb csúszott a mérleg "nyelve", már ha a digitális mérlegnek van nyelve...Most már csak a sportot kellene kicsit jobban bevonni az életembe.

Sajnos a takarítás alatt sem unatkoztam (nem is én lettem volna), takarítottam a csillárt, felálltam székre, letakarítottam és amikor le akartam szállni olyan kecsesen sikerült, hogy utána alig sikerült felkelnem a földről. Eléggé megütöttem magam, a térdemet, a hátamat, a könyökömet. Így most inkább csak üldögélni vágyok...

Általában ilyenkor még történik valami, mert nem olyan eccccerűűű az élet :)), ma reggel a párom elvitte korán ivartalanítani a kutyusunkat, a kulcsommal együtt... Szerencsére a barátnőm vitte suliba a csajt és kiemeltük a leányzót a kapun keresztül, így nem maradt le a suli élményeiről sem.:))) A barátnőm csak röhögni tudott rajtunk...Még én is magunkon, na mindegy...:)

2012. március 20., kedd

Böjtölök

Nem mondom nehezen megy, nagyon. Főleg, ha az ember lánya paleo étrenden van és nem ehet pl. vajas pirítóst vagy rakott krumplit (én nem teszek bele kolbászt), vagy egyéb finomságokat. Lassan a kardomba dőlök, mert szinte álló nap azon jár az eszem, hogy mi a fenét főzzek, mert nem érzem magam nyuszinak, hogy reggeltől estig csak nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasszak. A receptekkel is bajban vagyok, mert a 95%-ukat nem ehetem, a másik 5-öt meg nem nagyon találom. Azért próbálok ügyeskedni.

A férj uram, amikor elkezdte ezt az életmódot, két hónap után átállt a húsmentes étrendre, szinte csak nyerset evett, plusz ha főztem valami általa is fogyaszthatót. Kevés ilyen étel van, de megengedett magának kompromisszumokat, például a nem akadt fenn azon, hogy a gyümölcslevest kicsi tejjel készítem. Megette. Általánosságban azonban szinte csak nyers ételeket fogyasztott, hát ez nekem nem megy.

Próbálom kitalálni, hogy mit főzzek. Tegnap készítettem kelkáposzta főzeléket, kis keményítővel és pici zablisztes rántással, plusz csináltam hozzá gombafasírtot. Ez utóbbi szörnyű lett, szerintem. Aminek leginkább az volt az oka, hogy nem igazán találtam el a fűszerezését, mondjuk azért elfogyott, viszont azt a szagot, amit a konyha árasztott a sütés után, hát azt szívesen kihagynám. 

A mai napon egy kicsit kétségbe zuhantam, mert reggel megláttam, hogy a drága-finom dió kenyerem megpenészedett, sajna azt kell mondjam, hogy nem fogy el belőle egy kis cipó formájú, egy hét alatt. Át fogok állni a muffinra és fagyasztani fogom, legalábbis a barátnőm ezt tanácsolta. A diót pedig lecsökkentem, mert nagyon gyorsan fogy és sajnos már csak 6-7 kg van belőle, héjasan. Eddig azért habzsi dőzsiztem vele, mert azt gondoltam, hogy van dögivel. Sajnos nagyot tévedtem....Viszont a sütik hiányoznak, így a dió marad az édességhez. Szóval új kenyeret vagy muffin fajtát fogok sütni.

A mai nap viszont enélkül telt el. Szinte egész nap mandulát, mazsolát (ezeket módjával), banánt (2 közepes), datolya (8 db) és almát (2 db) csemegéztem, ebédre kiegészítettem egy kis kelkáposzta főzelékkel, vacsira pedig paradicsomot ettem, reszelt sajttal, bazsalikommal és egy db. tükörtojással. Nem mondom, hogy nem tudnék még enni, de kibírom. Holnap megint nem tudom mit fogok enni, nehéz menet ez a kaja. Ezt a fajta kaját húsvétig tartom, plusz szeretnék bele valami jó kis méregtelenítő napot tűzdelni, mert szerintem szükségem lenne rá. Nem igazán tudom hol kezdjem, és mivel. Léböjt kúra? Fogalmam sincs, szégyen bevallani, de még nem csináltam ilyet. Szívesen várok ötleteket.

Kiszámoltam a mai kajámat és szerintem belefér az 1200 kcal-ba, remélem ez segít majd a súlyom gyorsabb csökkenésében. Egyébként már a lassú, de biztos fogyásból is elegem van, ezért megpróbálok tényleg odafigyelni a kalóriára, bár az az igazság, hogy szerintem a húsmentesség segít majd, hogy kicsit beinduljon a dolog, ezzel biztatom magam. Ez a mondat összetett lett, de nagyon :))) Sajna még mindig 87,2 kg körül mozgok, ez alá nem ment, de talán holnap reggel bekúszik a bűvös 86 kg a mérlegen. Nagyon várom.

Egyébként ami fura a környezetem reakciója. Amikor 8-9 kg-ot fogytam alig vette észre valaki. Most tartok 4 kg-nál, ami lássuk be nem sok, de látszik. Érzem a cuccaimon, azt mondta férjem, hogy érzi azt a nőt, akit eldugtam eddig, mondták idegenek, ismerősök, és nem csak bátorításként, mert én nem említettem nagyon a közvetlen környezetemet kivéve ezt a kaja módot. Azt mondta anyukám, hogy átvariálódott a testem egy kicsit, persze még nem annyira látványos, de már így is örülök neki, mert motivál végre valami, a súlyom lefelé mozgása nem inspirál annyi szent..., hiszen a reumás csiga gyorsabb...

A mozgással még mindig hadilábon állok, sajnos a talpam még mindig nagyon fáj, nem tudom írtam-e erről, de nagyon vacak. Az uram azt tanácsolta, hogy a szobakerékpáron spinningeljek, hát nem mondom érdekes volt, a sima szobakeró nem igazán alkalmas erre a mozgásformára... Bár lehet, hogy én vagyok béna. Érdekességként megemlíteném, hogy izomlázam van, ugyanis vasárnap kerti munkáztam. Nem gondoltam volna, hogy egy kis kapirgálás, pakolászás is "megárt" az izmaimnak. Ez is mutatja milyen edzett vagyok.:)
 






2012. március 14., szerda

Az élet zajlik...

A kilóim nem mentek még 87 kg alá, de remélem hamarosan bekövetkezik. Sajnos mostanában nem igazán barátom a mérleg, mert jönnek azok a bizonyos "ünnepnapok", ilyenkor nem túl mérvadó. Remélem vasárnapra túl leszek rajta, mert ilyenkor többet eszek, sok édességet kívánok, de ezek tilosak. Ráadásul megyünk haza a családhoz, ami kajailag egy kész tortúra. Ráadásul otthon sem a legfényesebb a helyzet, de ez nem ide tartozik...

Munka frontján voltak fejlemények a napokban, de sajnos nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Örültem volna az állásnak, pedig ritka vacak feltételekkel tudtam volna elhelyezkedni, de sajnos a céljaim érdekében szinte mindent bevállaltam volna, bizonyos keretek között persze. Rossz az aki rosszra gondol :)

A helyzet az, hogy jogász vagyok, jó pár éves tapasztalattal a hátam mögött. Megcsináltam a szakvizsgákat, aminek a végén ott hagytam az addigi munkahelyemet, mert elegem volt abból, hogy nem engednek el vizsgázni, mindig halasztgatnom kellett, ettől sokalltam be. Ráadásul úgy is ez volt a célom, mert ügyvéd szerettem volna lenni. Mire sikerült befejeznem a vizsgákat megváltoztatták az ügyvédi praxis feltételeit, csak akkor lehetek önálló ügyvéd, ha legalább 1 évig ügyvédjelölt vagy alkalmazott ügyvéd leszek valahol. Sajnos úgy látszik ezen fog elakadni az ügy, mert nem igazán vannak ilyen jellegű állás, ami volt azokra szinte mindre jelentkeztem. Nem mondhatnám, hogy nagy sikerrel. A múlt héten azonban volt egy lehetőség, ahova elmehettem volna jelöltnek, de sajnos nem engem választottak, talán túl "macerás" voltam egy kicsi gyerekkel. Pedig bevállaltam, hogy minden nap este 6-ig tart a munkaidőm, persze amikor tovább akkor nincs mese. Ezekbe belementem, annyit kértem, hogy ha nincs ügyfél és a munkát is el lehet itthonról végezni, akkor engedjék meg, hogy 3/4 6-kor elmenjek, mert akkor talán elérem a 6:20-as vonatot és hazaérek fél 8-ra, a gyerek 8-kor fekszik. Ez biztos nem tetszett nekik. Ráadásul a fizetés is tuti lett volna, 70e nettó, a bejárást sem fizetik. Egy szóval ideális, persze tudom, hogy be kell vállalni, mert nincs más lehetőségem arra, hogy beletanuljak az ügyvédi szakmába. A fentieket is vállaltam volna, mondjuk a kamarába sem akartak bejelenteni, mert az pénzbe kerül. Ez azért már sok volt, mondtam nekik, hogy akkor milyen előnyöm származik ebből a munkából??? Mégis mit gondoltak, hogy ezért a fenomenális fizuért fogom elhanyagolni a gyerekemet? Szóval teljesen kiakaszt ez a helyzet , elegem van abból, hogy mindenki csak kizsákmányolni akar és a fizetség érte a tapasztalat, úgy, hogy 8 év kemény jogászi munka van mögöttem, nem kamu melók. Legutóbb a drága adóhatóságot képviseltem a bíróságon. Mindent összevetve úgy érzem nem ezt érdemlem, de arra már rájöttem, hogy ebben az országban nem az érdemek számítanak, hanem sok más egyéb "fontos" tulajdonság. Már ott tartok, hogy visszamennék a közszférába is, de most ott is létszámstop van. Így maradt a folyamatos pályázgatás, meg reménykedés, hogy talán egyszer én is "megfelelő" leszek egy állásra....

Na jól kipanaszkodtam magam. Addig is míg ez nem történik meg, paleos kajákat főzök és eszek, remélve, hogy legalább egészségesebb leszek tőle :)))

Ennek jegyében tegnap is sütöttem egy finomságot, mert volt egy jó adag darált mák és féltem, hogy meg keseredik. Nekem ízlett a végeredmény, a páromnak is bejött. Szinte teljesen cukormentesre sikerült.

Mákos - kókuszos szelet almával töltve (pocakpanna blogjáról)



Hozzávalók:
4 tojás
2 dl víz
5 dkg mazsola (kihagyható, szerintem)
10 dkg kókuszreszelék
20 dkg mák
1 tk stevia (kóstolgatni kell, mert nagyon édesít)
2 evk xilit 
3 ek zsiradék (margarin,vaj, olaj)
2 db alma
1 kk fahéj

 Ez egy elég egyszerűen elkészíthető sütemény. Természetesen készíthető az egész édesítőszerrel, de célszerű legalább 1-2 kanál xilitet vagy hasonlót belerakni a szárazanyag mennyisége miatt.
A tojásokat szétválasztjuk és a sárgáját habosra keverjük az édesítővel, eközben a mazsolát beáztatjuk a 2 dl vízbe. Ezután a sárgájához adjuk a zsiradékot, a kókuszreszeléket, a mákot, és a mazsolát a vízzel együtt vagy csak a vizet, én tettem a tésztába egy kis fahéjat is. Ezt követően hozzákeverem a pár csepp citrommal kemény habbá vert tojásfehérjét. Ezután egy bélelt vagy kikent tepsibe borítom a felét, majd középre ráreszelem a két almát nagy lyukú reszelőn, mert eláztatja a sütit (én kis lyukún csináltam így sem lett rossz, de tovább kellett sütnöm), a reszelt almát még megszórtam fahéjjal is, majd ráborítottam a massza másik részét is. Ezután úgy 180 -200 fokon 20 percig sütjük, érdemes tűpróbával ellenőrizni. Mikor kész hagyni kell kihűlni, hogy könnyebben lehessen szeletelni. Ebből kb. 26 kocka lesz, én nagyobbakat sütöttem, de legközelebb tepsiben és nem őzgerincformában sütöm. 1 kocka kcal tartalma 

Mák: 537 kcal/10 dkg, 1074 kcal -40 ch
Kókuszreszelék: 649kcal/10 dkg - 8 g ch
Vaj: 724 kcal/ 10 dkg - 3 dkg - 217 kcal
tojás: 4db - 272 kcal - 1 ch
xilit: 10 dkg/ 240 kcal - 2 dkg 48 kcal -5 ch
mazsola: 10 dkg/276 kcal - 5 dkg - 138 kcal - 30 ch

Összesen: 2398 kcal - 84 ch

1 kocka: 92 kcal - 3,23 ch, szerintem nem vészes, mondjuk egy kávé mellé, nyami-nyami :)))












2012. március 9., péntek

Mallorcai mandulás-diós süti

Már akartam írni, de annyira sok minden történt a héten, hogy nem igazán volt sokszor erőm leírni a napi történéseket. A lényeg a héten lementem 87,2 kg-ra aminek nagyon örülök.

Visszatérve a címre - a többit majd később - csináltam ma egy isteni sütit, amit Bambi készített el (hálás köszönet a receptért) egy másik blogoló hölgy receptje alapján. Ő fogyós receptként tette közzé, én pedig örömmel láttam, hogy minden szempontból paleos. Kalória sincs benne sok és rendkívül kiadós, a ch tartalma pedig nagyon kevés. Megsütöttem (én kicsit kevesebb mandulával, helyette dióval, nem volt elég mandula) és azt kell mondjam isteni lett, teljesen olyan, mint egy diós vagy mandulás sütemény. Nem túl édes, nagyon laktatós, egy szóval isteni.
Mallorcai mandulás-diós sütemény
 Hozzávalók:

 20 dkg darált mandula (nálam 15 dkg mand., 5 dkg dió) (1250 kcal)
6 tojás (348 kcal)
6 dkg xilit (helyettesíthető ízlés szerint) (144 kcal)
1 tk fahéj
vanília aroma 4-5 csepp
reszelt citromhéj (ízlés szerint)

Na szóval a recept. A tojásokat szétválasztom és a sárgáját az édesítővel (cukorral) habosra kevered és aztán a többi hozzávalót is beleteszed apránként, én a mandulát és a diót keverem utána a végén. A fehérjét habbá verem és végül a mandulás masszát belekeverem a habba és végül beleborítom egy őzgerincformába, de szerintem legközelebb tepsibe öntöm, így talán rövidebb idő alatt megsül, mert nem lesz olyan vastag. Én 45 percig sütöttem 160-170 fokon. Sajnos a szilikonformából nem nagyon akart kijönni, ezért kicsit szétesett, mire kiszedtem, de ez legfeljebb a látványát rontotta el, az ízlelőbimbóimat így is tökéletesen meggyőzték :).
A ch tartalma teljesen elenyésző, 1 szeletben 150 kcal van. Tudom, hogy nem kevés, de szerintem nem is vészes. Én alapvetően nem számolom a kalóriát, elég nagyvonalúan bánok vele. A fogyásom lassú, de nem is akarom elsietni :) Inkább lassan, de biztosan.

Most  megyünk bulizni, próbál a barátnőm az étrendünknek megfelelő kaját készíteni. Nagyon aranyos dolog tőle, bár kicsit furdal a lelkiismeret, mert jó  sok munkát adtam neki. Oda is készítettem azonban süteményt, meggyes pitét, tk. tönköly búzaliszt a fele, kíváncsi vagyok ki veszi észre :))





2012. március 5., hétfő

88 kg alatt

Lassan, de biztosan haladgatok a cél felé. Ma reggel 87,7 kg voltam. 

Tudom, hogy nem valami nagy haladás, de legalább elindult, végre átléptem a 88 kg-ot, már éppen ideje volt. Remélem most már kicsit gyorsabb lesz. Lassan a sportra is rákapcsolok, arról még győzködnöm kell magam, főleg azért, mert a derekam teljesen ki volt készülve a múlt héten. Kicsit kijött a gerincsérvem. Ez sajnos sok mindenben akadályoz,  a múlt héten végig vacakolt. Annyira, hogy alig tudtam mozdulni, csak nyújtani próbáltam a derekam. Az segített egy kicsit, és mostanra már a mozgáskorlátozottságom is majdnem a múlté. Mondjuk még futásba nem fognék, bár arra régen is nehezen szántam rá magam. Mindig is utáltam futni, még sportoló koromban is a hátam közepére kívántam. Nem is tudom miért merült fel bennem, hogy futni kellene, talán azért, mert sokan csinálják és olyan lelkesedéssel, hogy már-már feledteti velem az eddigieket. 

Elsősorban a férjem, aki mindig is imádott futni és ma is fut rendületlenül, mondjuk ő már sokszor próbált rávenni a futásra, de nem túl sok sikerrel, mostanra már le is tett róla. Mondjuk ekkora túlsúllyal és gerincsérvvel nem tudom, hogy belevágjak-e egyáltalán. Amennyiben belevágok akkor is várnom kell még egy kicsit, mert ekkora súllyal több kárt okozok magamnak, mint amennyi előnyt. A másik ami szóba jöhet az ellipszis tréner, ami ráadásul itt figyel a szobában, így igazából nyugodtan nekiállhatnék, már csak magamon kellene erőt vennem. Remélem sikerül és végre ez a gondom is megoldódik.

Most viszont erőt gyűjtök a konyha rendezgetéséhez. Ugyanis az én drága ezermester férjem szétbombázta. Nem túl nagy a konyhánk, a bútorunk is kicsi és nehezen férek el benne. Most csinált a párom fiókokat a szekrény aljába, amik legalább egy-két dolgot elnyelnek így jobban férek majd. Az eredmény végül nagyon meggyőző lett, nekem nagyon tetszik és viszonylag nagy helyet sikerült így létrehozni. Az egyetlen bibi, hogy szinte minden ki van pakolva a konyhába és neki kell állnom. Visszahajigálhatnék mindent, de inkább átnézegetem és kihajítom ami felesleges, mert rengeteg olyan dolgot halmoz fel az ember, amire nincs is szüksége. Ehhez gyűjtöm az erőt. 

Később pedig főzni fogok, juhtúróval, hagymával, baconnal töltött gombfejeket sütök, salátával. Isteni volt, amikor ilyet ettünk, kipróbálom. A másik amit készítek az a mandulás süti, amit Bambi oldaláról szedtem le, nagyon tetszik, bár nekem nincs annyi mandulám, így dióval egészítem ki a mandulát. Remélem finom lesz. Sőt még egy diókenyeret is készítenem kell, mert elfogyott. Megyek is a tettek mezejére lépek.


Muszaka

Hát nagy nehezen eljutottam ennek az éteknek a megalkotásáig. Csináltam már régebben is, de nem egészen így, ahogy most. Paleosítottam, és nem bántam meg. Sajnos fotó nem lett, mert a gép lemerült, mire pedig lett gép a kaja fogyott el, pedig elég nagy adagot csináltam.
A lényeg a recept, ezt az összes muszakás receptből variáltam össze.

Hozzávalók: 
(6 főre csináltam, persze lehet kevesebbet is, arányosítva)
5 db padlizsán
1 kg darált pulykacomb
0,8 l paradicsomlé v. sűrített pari 1 nagy db
3-4 szem paradicsom (elhagyható)
1,5 dl vörösbor
só, bors, 
1 kk oregano
1 teáskanál (ízlés szerint) oregano
1 kk fahéj (isteni benne)
4-5 fej vöröshagyma (méret függő)
4 gerezd fokhagyma
1,5 - 2 dl olívaolaj
reszelt sajt

Tudom nem kevés hozzávaló kell ebbe az ételbe, de megéri időt és energiát áldozni rá. Ráadásul a kisebb adagot könnyebben el lehet készíteni.
Na az alkotás részletesen.
A padlizsánt megmosom, felszeletem kb. 0,5-1 cm vastagra és sózom borsozom, + pici olivával meglocsolom, megkenem és sütőpapíron kb 180-200 fokon 10-15 percig sütöm. Ez a legmacerásabb része. Szépen megbarnulnak.
A padlizsán sülése közben, egy serpenyőben megpárolom az apróra vágott vöröshagyma felét és a fokhagyma felét olívaolajon. Ha már üveges, hozzáadom a darált húst. Ha kifehéredett, hozzáöntöm a vörösbort, megfűszerezem sóval, borssal, oregánóval és fahéjjal, mindezeket összekutyulom és ezután lefedem és takarék lángon puhára párolom, célszerű a folyadékot lesütni róla. 
Egy másik edénybe megpárolom a többi vöröshagymát, szintén olívaolajon. Ha már üveges, rászórom az összeaprított fokhagymát, majd egy picit megforgatom és hagyom sülni 1-2 percig, utána hozzáadom a paradicsomlevet (raktam el tavaly) vagy lehet sűrített paradicsomot , + só, bors és egy kis kanál mézet vagy édesítőt teszek hozzá. Felforralom az egészet és lassú tűzön kb tíz percig főzöm.
Mikor minden megvan, a hozzávalókat összeállítom egy kivajazott tepsiben. Először egy sor padlizsán, aztán a darált hús, rá a mártás, majd újabb sor padli, rá tettem a szeletelt paradicsomot, aztán jött a darált hús, és a pari szósz, majd legvégül még egy sor padlizsán. Legvégül teszek rá egy kis reszelt sajtot és közepes lángon 20-25 percig, vagy ameddig a sajt megpirul sütjük. 
NEm mondom, hogy egyszerű, de nem kerül több időbe, mint egy normál rakottas kaja. És, hát a végeredmény isteni. Olyan különleges az íze, amilyet még nem nagyon ettem, étterembe is elmenne. A férjemnek is nagyon ízlett, ráadásul itt voltak a sógornőmék is és ők is nagyon dicsérték, pedig nem paleoznak.

2012. március 1., csütörtök

Türelmetlen vagyok

nem kicsit...,

Lassabban megy ez a fajta fogyás, mint egy normál kal. számolós. Nem vagyok elkeseredve, mert láttam magam körül, hogy általában 2 hónap kellett ezzel az életmóddal ahhoz, hogy a fogyás beinduljon, hiszen át kell állnia a szervezetnek és ráadásul a kalóriák nem is változnak jelentősen, csak minőségileg alakul át az étkezés.

DE! türelmetlen vagyok :((, mindig is az voltam. Nagyon hamar szeretnék eredményt elérni, nem jó várni rá hónapokat. Láttam a páromnál aki tavaly március vége körül kezdte el és április végéig még "csak" 3 kg-tól szabadult meg. Aztán május végére beindult, de annyira, hogy július végére, a barátnőm esküvőjén, már mindenki azt kérdezgette, hogy beteg vagy mi a baja, hogy így lefogyott. Tudom, hogy csak ki kellene tartani és lemenne, de én mindig türelmetlen vagyok. A párom július végére 120 kg-ról 95 kg-ra ment le. Hozzáteszem, hogy 192 cm magas.Szóval be kell vennem a türelem kapszulákat és nem kesergést el kell felejtenem.

Lehet, hogy tényleg kellene számolnom a kalóriákat, de most annak örülök, hogy az életmódot sikerül betartanom, az is éppen elég meló. Mit ehetek, mit főzzek már megint, jaj már megint csak gyümölcs és egy kis zöldség van itthon, mit egyek ilyenkor. Na, nekem nehéz, de nem adom fel, mert a pozitív hatásait is érzem, egyre inkább.

Először is amit észre vettem, az az, hogy nem fáj a fejem. Szinte minden másnap, harmadnap olyan fejfájásra ébredtem, ami csak a fejem jobb oldalára összpontosult és szinte migrén erősségű volt. Ezzel kellett együtt élnem már kb. 6-8 hónapja, és elmúlt az egész fejfájás nyomtalanul. Erre szombaton jöttem rá, mikor enyhe fejfájásra ébredtem, gondolom a front miatt, viszont ezt a fájdalmat simán elviseltem, gyógyszer sem kellett és szépen lassan elmúlt. Ez az első ami feltűnt, a másik a körmöm, eddig állandóan szétvált, letört, nagyon vacak körmeim voltak, remélem végleg múlt időben beszélhetek róla.  Ezen kívül a toalett látogatási szokásaim is sokat javultak, ezt most nem részletezem :) Remélhetőleg a bensőmben is végbementek pozitív változások, de azt még nem vizsgáltattam meg, várok vele még egy kicsit, hiszen még csak 1 hónapja csinálom. Az sem biztos, hogy minden méreg kiürült már a szervezetemből.

Mindent összevetve megpróbálok erőt venni magamon és kitartani. Nagy szerencsém van, hogy a családom is részt vesz ebben az életmódban, így nem kell két felé főznöm. Természetesen a kislányomnak csinálok tészta köretet pl. a zúzapörkölthöz, mi pedig savanyúsággal esszük vagy zablisztes galuskával, illetve a hagymaleveshez csináltam neki sajtos pirítóst, mi meg csak sajttal esszük. Így már nem olyan szörnyű a főzés sem. A magok darálását, diópucolást utálom, de az utóbbiban segít az uram. Szóval azt kell mondjam, azon kívül, hogy a fantáziámat jobban elő kell vennem, mire kitalálom mi legyen a betevő falatunk, más problémám nincs. A legnehezebb az, amikor a pékségbe megyek a gyereknek kiflit, vagy teszem azt kakaós csigát venni, mint pl. tegnap. Ekkor kell nagyon erősnek lennem. Eddig sikerült, remélem ezután is fog.

Sikerült gyönyörű padlizsánt vennem, viszonylag olcsón és megcsinálom holnap a muszakát, ma már nem főzök csak tésztát a zúzapörkölthöz és persze diókenyeret. Egy hét alatt nem eszünk meg ketten egy diós kenyeret, ami egyébként max. 50-60 dkg-os, ez is van úgy, hogy ránk romlik a vége, mint ahogy most is történt. Ez a kenyér nem szárad meg, csak elkezd fura szagú lenni....

MA még függönyt rakok fel a nappali ablakára, csak sajnos az alját még fel kell hajtanom, amihez nem sok kedvem van, de halogatom már egy ideje és már nem lehet tovább. Gyönyörű lesz a végén persze, csak az ilyen nylon függönyt nehéz varrni, mert könnyen elcsúszik.