Azért megyeget ...

Már nem kívánom éjjel nappal a vacak kajákat, alig 1 hét alatt sikerült ezt visszaszorítanom. Nem mondom, hogy amikor a lánykámnak csokis kekszet adok nem fut át a fejemen, hogy de jó lenne 1-1 darab belőle, de ellenállok. Ami nagyon jó és egyre könnyebben is megy. Pedig a piros betűs napok is befigyeltek, ettől kicsit nehezebb lett, de nem kivitelezhetetlen.:)

Összességében büszke vagyok magamra, amikor nem volt időm vagy kedvem főzni, akkor is kitartottam :)

Ez a hét az átállás jegyében telt és azt kell mondanom rendben ment. Találtam egy isteni receptet ezen az oldalon http://glutenmentesen-egeszsegesen.com/, ami egy mandulás lepényke. Ezt kenyér pótlékként csinálom, mivel egy kis változatosságra vágytam "kenyér" fronton. Nem mintha nem szeretném az eddig jól bevált kenyérkéimet, muffinkáimat, de mindig szerettem volna használni mandulalisztet vagy mandulaőrleményt. Eddig azonban visszatartott az ára és a beszerzés nehézkessége. Itt azonban beszerezhető és jónak tűnik, de nem utolsó sorban megfizethető kategória. Egy 20 dkg-os csomaggal 90 penny (kb.320 Ft), ami nekem elég jó árnak tűnik. Próbálok még olcsóbb verzió után nézni, de addig ez is jó lesz.

Addig is a receptet megadom itt, hátha valaki kipróbálná. Semleges ízű kicsi lángost kapunk, ami bármilyen feltéttel megbolondítható. Csak a képzeletünk szab határt neki.
Képet majd utólag mellékelek , mert mind elfogyott mostanra sajnos :)Egyébként szerintem elkészíthető akár dióval, zabliszttel és persze egyéb maglisztekkel is.

Mandulás kenyérlepény

(4-5 db kis lepény lesz belőle)

2 tojás

2 púpozott ek mandulaőrlemény (nekem több kellett)

2 ek reszelt kemény sajt

só, bors, szerecsendió ízlés szerint

A tojást felverjük és a többi hozzávalót beleadagoljuk, nekem kicsit híg lett és én addig adagoltam hozzá a mandulát, amíg egy kicsit sűrűbb, de még jól keverhető masszát nem kaptam. Nem szabad túl sűrűnek lennie, de folynia sem. Amikor kész van, akkor előkapunk egy serpenyőt és egy kis zsiradékot teszünk bele és evőkanállal kis kupacokba beletesszük a masszát, amit én villával vagy kanállal lepény vastagságúra simítok és mind a két oldalát szépen megsütöm.( lapos fakanállal könnyebb megfordítani)  Ezután szépen rárakjuk amit szeretnénk.

Én az elmúlt napokban tettem már rá tojáskrémet, tonhalkrémet, ettem tükörtojáshoz, stb. Mindenhez nagyon finom volt és semmilyen mellékíze nincs, ami csökkentené a rátett cuccok élvezeti értékét.

Szerintem gyakran fogom sütni. Amikor legközelebb sütök lefotózom és bemutatom itt az oldalon.

Azt írtam, hogy rosszul állok alapanyagokkal. Hát igen az otthoni megszokott dolgok után, tényleg, de ha nyitott vagyok új dolgokra akkor már nem is olyan rossz a helyzet.

Például nem új dolog, de én imádom a datolyát. Itt isteni datolya van és kb. fele annyiba kerül, mint otthon és nem cukrozzák és még ki is van magozva, nincs kiszáradva stb.

A másik amit felfedeztem az a ghee. Otthon nem láttam sehol...Ez a vajból készült vajzsír, amiben már nincs tejsavó és társai. Hát itt az is van és ráadásul láttam 1 kg-os kiszerelésben és megfizethető kategória, de gondolom az indiai boltokban ez még olcsóbb, mint az élelmiszer áruházakban.

Ide sorolnám a kókusztejet, amit magam gyártottam otthon, kókuszreszelékből, itt meg potom áron megkapható, sőt a mandulatejnek is nagyon örültem pl. 

Szóval sok-sok minden megtalálható itt is, csak meg kell keresni, persze mák az nem nagyon van, meg lenmagot sem láttam, de ezeket majd pótolom valahogy. De még nem adtam fel, hogy keleti boltokban találok ezekből is..

Igazából itt a zöldség-gyümölcshöz kell pénz rendesen. Ezek a legdrágábbak, ezekre rámegy a gatyánk is...

Minden kezdet nehéz...

Nagyon nehéz, legalábbis nekem. Még akkor is, hogyha a szervezetem kiabál, sőt egyenesen minden erejével tiltakozik a mostani étrendem ellen. Erősen gondolkoztam, hogy miért olyan nehéz visszaállni egy olyan étrendre, amit nagyon szerettem, jól éreztem magam tőle. Aztán rájöttem szépen apránként a nagy igazságra. Persze ez csak az én igazságom, de akkor is.

Először is lusta vagyok, mert az itteni új élet kialakítása kivett belőlem nagyon sok erőt és energiát. Így már nem maradt időm a paleozásra. Persze ez csak kifogás...Azért hozzátenném, hogy az alapanyagok sem segítettek, bár ha őszinte akarok lenni a kezdeti nehézségek áthidalásához hoztam magammal alapanyagokat. Persze nem túl sok mindent, de a kenyérpótlékhoz van hozzávalóm, csak azt valakinek el kellene készítenie. Lusta vagyok, de ennek vége, mától.

Van még itt más is. Az itteni ételek tele vannak adalékokkal, mindenben van pl. cukor, álmomban sem gondolnám, hogy pl. a lasagne-ba is cukrot tesznek, sonkába, mindenbe, szörnyű. Be kell valljam szégyen ide, szégyen oda elkezdtem ezeket az ételeket és nem bírtam leállni. Rájöttem, hogy ez drog, de nagyon, nekem nem is a cukrot nehéz kiiktatni, hanem a gabonát. Hiszen az is mindenben van, így bármilyen féle elkészített, félkész ételben található liszt, így kizárólag a főzés marad, bár eddig is leginkább ez volt.

Az igazság része az is, hogy imádom ezeket az ételeket, ízlenek is és jólesett egy kicsit ezekkel megtömnöm magam. Igaz túlzásokba estem egy kicsit, már régen abba kellett volna hagynom ezt az önrombolást, mert a szervezetem, már kb. 3 hete folyamatosan küldi a jelzéseket és ezekről a jelekről nem igazán vettem tudomást. Tudtam mitől van és miért, de nem vettem tudomásul,  hogy a szervezetem lassú méregként reagál ezekre az ételekre, legfőképp a gluténre.

Lehet ismételtem magam néha, de a lényeg akkor is az, hogy kívánom ezeket a vacak kajákat, olyan nekem, mint a cigi. Már hangolódtam pár napja és győzködtem magam, de az igazi áttörés ma jött el, vagyis inkább tegnap délután. Bár elég fura , hogy az ember délután kezdi el a paleot, de legalább este nem ittam meg 3 dl tejet és fél zacskó csokis kekszet, kezdetnek ez is valami. A fejemben kattant be valami ekkorra és ez kell hozzá, egy kattanás. Átvettem az elmúlt heteket, mindent, átpörgettem magamban.

Amit még itt nem említettem és ami nagyon nagy szerepet játszott az életmódválásomban az az endzizometriózis. Két éve élek együtt ezzel az "adottsággal", amit próbáltam egy megoldandó problémaként kezelni. Először természetes alapú progeszteron krémet kezdtem el használni, aminek köszönhetően megváltozott az életminőségem. A fájdalmaim csökkentek, de sajnos nem múlt el teljesen. Ráadásul az endom is nőtt. Jó egy év után akadtam rá egy cikkre, amely a paleo életmódnak az endometriózisra gyakorolt hatásáról szólt. Természetesen a lényeg bizonyos tápanyagok elhagyásán alapul, amely nem csak a paleo étrendben van így, de én ez alapján étkezem. Hozzáteszem nem kezelem szentírásként, de a legfőbb vonulatait betartom. Így számomra a legfontosabb volt a gluténmentesség.

Sajnos bármit is próbáltam, a már meglévő endomat egyik sem mulasztotta el. A paleo is sokat javított a dolgokon, pl. nem nőtt tovább a ciszta, sőt egyéb pozitív hatásai is voltak, de ezeket most nem részletezem.

A lényeg, hogy alá kellett vetnem magam egy operációnak, amely meg is történt júniusban. Elég ijesztő eredménnyel.

Kivettek rengeteg apró csokicisztát és egy 8 cm-est is, 4 órás műtét volt. Szerencsére a műtét jól sikerült, most nincsenek fájdalmaim, kivéve az ünnepnapokat. Sajnos azok a fájdalmaim egyre inkább hasonlítanak a még kezeletlen endós állapotomra, tehát sürgősen vissza kell állnom a krémre és az étrendre is. 3,5 hónapja műtöttek, de volt olyan akinek kiújult 6 hónap alatt. Ezt nem engedhetem meg magamnak, nagyon nem. Sajnos ebben a hónapban a krémet is elhagytam, mert összezavarodtam a használatát illetően, de mostmár megkaptam a kellő iránymutatást és sínen vagyok :)

Összegezve tehát így éltem az meg elmúlt hónapokat. Jó lecke volt, hiszen egyre kevésbé van a fogyáson a hangsúly és egyre inkább az egészségemen. Ezt meg kellett tanulnom az elmúlt hetekben.

Szóval visszaálltam, immár 6 napja, nem könnyű visszaállni, a "drogos" állapot miatt, de igazából nem is nehéz. :)

Bocs ez a bejegyzés napokig íródott...

Visszatérek...

Kissé elmaradtam az elmúlt hónapokban, de az életem 180 fokos fordulatot vett és nagyon nem éreztem energiát arra, hogy blogozzak, pedig lehet egyszerűbb lett volna.

Nagy vonalakban a következők történtek velem:

1. Lement a súlyom 80 kg alá, jelenleg 79,5 kg vagyok, de a legkevesebb olyan 78,5 kg volt. Ennek  örültem, bár már ez megtörtént velem kb. 2 hónapja. Sajnos azóta abbahagytam a paleot is, ami nem tett jót nekem, de az életem változásába eddig nem nagyon fért bele a paleozás. Egyrészt időhiány és persze lustaság, másrészt megváltoztak körülöttem az alapanyagok...és még nem nagyon találtam rá a megfelelőekre.

2. A legutóbbi bejegyzésem óta 2400 km-re költöztem az eddigi otthonomtól, és egy merőben más életbe csöppentem bele. Persze inkább lehet zuhanásnak nevezni, mert akkorákat esek (pofára) folyamatosan, hogy öröm nézni, hát még átélni:) Nehéz volt mindent otthon hagyni és új életet kezdeni egy olyan helyen ahol kb. minden neked intézett mondatnak jó, ha a harmadát képes befogadni az agyad. Talán, ha nem ugatásnak fogom hallani az itteni akcentust, akkor más lesz a helyzet. A költözésben az egyik leglényegesebb változás számomra, hogy az eddigi puccos, kosztümös jogászlánykából, mostanra kissé lefokozódtam. A munkaadóm igencsak meglepődne, ha kosztümben jelennék meg budit takarítani, meg egyéb élvezetes súrolási munkákat csinálni. Nagy váltás volt ez kérem szépen. Be kell valljam istenesen az egommal nagyon eltérő állásponton vagyunk. Senkit ne tévesszen meg a kettősség, lassan skizofrén leszek..:) Azt azonban elárulhatom, hogy az egommal álló mérkőzésben én állok nyerésre... Még akkor is, ha napjában tízszer átgondolom, hogy miért is hagytam kiszállni a fejemből az angolt és mia fenét keresek itt, ahelyett, hogy egy íróasztal mellett mereszteném a szememet és az agyamat :)!!!! Senki ne hagyja abba a nyelveket, ki tudja mit hoz az élet. Már pedig az élet produkál néha furcsa dolgokat...

3. A kicsi lányomat beírattuk egy iskolába és szegénykém próbálja megérteni az angol osztálytársakat. Nagyon tündér a csaj, magabiztos, okos, ügyes. Szóval nem egy elveszett kiscsaj, irigylem is a magabiztosságáért. Erről jut eszembe, hogy minden nap szendvicset visz magával és az egyik nap zsírral kentem meg, még otthonról van és a csaj imádja paprikával. A többi társa azt hiszi, hogy üres szendvicset visz magával és paprikát vagy uborkát. Meg persze rengeteg gyümölcsöt, mert imádja és tömné magát vele. A többiek, látva a "csóró" magyar csajszit, elárasztják szendvicsekkel, amiket az én kis szentem kidob, mert hiába mondja, hogy neki van és már nem bír többet enni. Mondom a csajnak szóljon nekik, hogy ez finom szendó és mondja meg nekik, hogy hungarian crem-mel van megkenve :)))) Most mit csináljak, ha a lánykámnak elege van a sonkás szendvicsből. Nem lehet másfajta felvágottat kapni..., és hát már eléggé unja sonkát..., így a zsír is jó. Egyébként a paleo miatt hoztam ki :), de néha zsíroskenyérként is életet ment.:)

4. Jelentkeztem egy újabb fogyós versenyre, Nonóhoz. Legfőképp azért, hogy újra fogjak már bele a sportba és a paleoba, mert nagyon érzem a kellemetlen mellékhatásait a paleomentességnek....Nem is gondoltam volna. Egyébként talán nem árulok el nagy titkot, hogy az angol konyha nem túl paleo barát...

5. A nagy elhatározásom, hogy elkezdek futni, lassan, de biztosan. Bár itt az idő nem túl kegyes a futókhoz. Hideg is van, az eső is esik..., nem túl jó egyveleg. Én itt legfőképp a jó időt hiányolom :( Nálam ez lesz a legfőbb oka annak, ha elhúzok haza innen a francba, nagyon hamar (2év múlva). Biztos meg lehet szokni, én még nem jutottam el idáig :)

Végre belefogtam...

Mármint  a mozgásba. Ma reggel azt mondhatom, hogy érzem az izmaimat vagy a helyüket :)))

Igazából tegnapelőtt kezdődött, amikor is egy jó nagyot sétáltam, olyan 3 km körül volt az egész, igaz nem volt nagyon gyors a tempó, de a semminél jobb volt az biztos. Azt még nem igazán éreztem magamon. Tegnap viszont tényleg belefogtam, mert kompenzálni kellett az egyáltalán nem paleos fagyikelyhet, aminek több mint a felét otthagytam, mert szinte hányingerem volt tőle. Mint kiderült a fele mégis csak lecsúszott sajnos, mert tényleg csak az első 4 falat esett jól. Persze ezeket este fél 7 felé ettem, mert akkor találkoztam a barátnőmmel. Végső konklúzió, csinálni fogok itthon nekem való fagyi féléket vagy hasonlót, mert a gyümi fagyik ízvilága nagyon hiányzik.

Na mindegy. Este mikor hazaértem szerencsére volt annyi önuralmam, hogy a háborgó gyomromat mindössze 2 falat sajttal csillapítsam le. Utána pedig belefogtam a tornázásba, amit nem igazán gondoltam végig, de végül csak mozogtam olyan 45 percet. Nem akartam a tévén dvd-re tornázni, mert volt egy jó film. Kitaláltam, hogy a film alatt fogok mozogni. Először ugróköteleztem, hát mit mondjak, majd kiszakadt a bensőm, pedig összesen 4 percet ugráltam, ezek között is tartva 1-1 perc szünetet. Miután ilyen tutin bemelegítettem :), elkezdtem hasazni, aztán a karomra súlyzóztam, majd a belső combomat vettem célba, ezekre elég sok gyakorlatot elvégeztem, Péntek Enikőtől z ötleteket. Nagyon keményen nyomja a csaj és nagyon jó alakja van. Ma még nem tudom mi lesz, de tervbe van véve egy kis bicajozás a kislányommal, aki simán lehagy, aztán még erősen gondolkodom az esti zumbán, amit még itt Gyömrőn nem próbáltam, de épp itt lenne az ideje. Amennyiben ez utóbbi elmarad, sajna spórolunk, akkor valami dvd-re izzítom be magam. Nem film alatt, mert az nem a legjobb...Főznöm is kell ma, legalább a családnak, mert csak paradicsom leves van itthon, más nem nagyon. Ja, meg egy kis bolognai szósz maradék. Lehet ahhoz készítek újra cukkini spagettit, majd meglátom.

Tojásos tonhalas zöldsaláta

Becsatolom a tegnapi ebédemet, ami kicsit zöldre sikerült, nekem hiányzott belőle egy kis ízesebb fetasajt vagy juhtúró, de ettől eltekintve finom lett. Volt ebben mindenféle zöld finomság, jégsali, újhagyma, retek paradicsom, tojás és saját levében tonhal. Mindent összevetve az uram is imádta.

A mai nap forgatókönyvébe tartozik, hogy befogom a lányomat takarítani, rá fog férni, nagyon el van kanászosodva, azt gondolja a kisasszony, hogy körülötte forog a világ. A mi világunk tényleg körülötte forog, de ezt neki nem biztos, hogy tudni kellene.... :)) Kemény meló vár rá, egy kis portörlés, porszívózás, mosogatógép pakolás, sepregetés. Iszonyúan fog közben szenvedni :))), de amikor belelendül már élvezettel csinálja. Pár napja is meglepett. A múlt héten itt volt a barátnője, akivel csatateret csináltak a szobájából. Mondtam neki, hogy majd együtt megcsináljuk, de nem igazán volt hozzá lelki erőm utána pár napig. Iszonyú mit bírnak rombolni 2 óra alatt... Aztán szombaton este fenn volt egyedül a szobájában kb. 15 percig és rendet rakott. Olyan rendet, hogy alig ismertem a szobájára rá. Nagyon ügyes tud lenni, ha akar és akkor akart :))) Imádni való kiscsikó, annyi energiával, hogy egy erőművet is lehetne róla üzemeltetni...

Paleo csokis keksz Ildikó módra :)

Nekem az az egyik legnehezebb ebben az életmódban, hogy nem ehetek csokis kekszet. Próbálgattam keksz receptekre akadni, de nem túl sokat találtam vagy ha igen a hozzávalókkal akadt a gond. Nekem a mandula nagyon drága alapanyag és sajnálom liszté őrölni, inkább megeszem uzsonnára, tízóraira. Aztán a legutóbb a mallorcai mandulás sütiből teljesen kihagytam a mandulát és dióval helyettesítettem. Isteni lett. Most amikor újra a fene evett meg egy kis csokis kekszért, eszembe jutott pocakpanna blogja, ahol egy isteni háztartási keksz receptre bukkantam, amiben a mandulát egy az egyben helyettesítettem dióval. Isteni keksz lett belőle és már csak egy kevés választott el a csokissá tételétől. Nyaminyam. A végeredmény isteni lett, bár a formája nem lett annyira dekoratív, mint pocakpannáé, nem igazán figyeltem a külcsínre. Igazából azonban egy kicsit kevés lett :), a család rávetette magát és én is eddig már megettem belőle 5 darabot. Nem tudom mennyi kalória, de kiszámolom. Őszintén szólva nem nagyon érdekel a kalória tartalma, a ch biztosan kevés lett. Mindegy azért utána számolok.

A finomság receptje:

Csokis keksz (paleo módra :))

A végeredmény

Hozzávalók:

 (kb. 35 darab lett belőle, kevesebbért hozzá sem fogok :), persze lehet felezni)

30 dkg őrölt dió

10 dkg őrölt kókuszreszelék

4 tojás

40 g kókuszolaj vagy ghee, én az előbbit használtam

édesítőszer (a receptben nincs, de én tettem egy kicsit, lehetne benne egy kicsit több)

A tojásokat felvertem és összekevertem a kókuszolajjal, majd apránként hozzákevertem az őrölt diót és az őrölt kókuszreszeléket is. Addig kutyultam, amíg egy kissé ragacsos masszát nem kaptam, amelyből vizes kézzel golyókat formáztam. Belepakoltam egy sütőpapírral bélelt tepsibe és mindegyiket kilapítottam egy pohárral, amelynek az alját mindegyik lapítás előtt bevizeztem, így nem ragadt rá a pohárra. Végül kb. 175 fokra előmelegített sütőben sütjük míg a széle pirulni kezd, kb. 12-15 percig. Pár percig hagyjuk pihenni a sütőlapon mielőtt levesszük és hagyjuk teljesen kihűlni. Így nézett ki ebben a stádiumban :)

Csokimáz 

(isteni, bár eléggé étcsokis:))

Hozzávalók: 

kb. 20 g kókuszolaj

20 g holland kakaópor 

édesítőszer (ízlés szerint)

A kókuszzsírt olvasztottam a mikróban, aztán szépen elkevertem a sima kakaóporral, majd kevertem bele folyékony édesítőt, ízlés szerint. Amikor kihűlt a süti, kiskanállal rácsorgattam a kekszekre a folyékony csokit, amely szépen lassan rákötött a finomságokra. A hűtőbe tettem bár a csoki rákötött így is, de azért így még erősebb csokikérget kapott. Szerintem isteni lett. Egy tálcára raktam az egészet, íme (kicsit csálék...)

A kalória tartalma: 1 db 100 kcal és a ch tartalma a legjobb 1 db-ban 1,5  szénhidrát van, ami nem semmi :)))

Meglátjuk ez mennyit jelent, mert én már benyomtam belőle 5 db-ot. Kíváncsi leszek a mérleg nyelvére reggel....Persze nem kötelező belőle 5 db-ot megenni, de szerintem 1-2 db tízóraira vagy uzsira belefér.

85,9 kg

Ennyi voltam ma reggel. Alig vártam, hogy 5-el kezdődjön a súlyom, még akkor is, ha olyan közel maradt a 86-hoz. Ez most nagyon motivál. 

Sikerült kinyomnom a beírt szöveg nagy részét!!!!, nem igaz... :( Megpróbálom visszaidézni azt amit eddig leírtam...

Utoljára 6 éve volt ennyi a súlyom, aztán rohamosan fejlődtem és 2009-2010-re elértem a 97-98 kg-os "álomsúlyt", írhatnám vágósúlynak is :))) Nem igazán vettem róla tudomást jó ideig, ezért sem tudom, hogy mikorra értem el ezt a súlyt. 2010 vége azonban változásokat hozott az életemben. Történt velem egy pár rossz dolog, ami arra kényszerített, hogy átértékeljem az életemet. Először is egy súlyos kapcsolati válság, aminek nem tudtam, hogy mi lesz a vége. Együtt megyünk tovább az úton vagy külön-külön, 15 együtt töltött évet nem lehet csak úgy kidobni. Ráadásul mi szerettük is egymást, csak az élet és a néha embert próbáló problémák más vágányra soroltak minket, egymás mellett robogtunk és rá kellett jönnünk, hogy összefutnak-e azok a sínek újra vagy ne erőltessük a dolgot. Végül megoldottuk a problémáinkat, sokat tanultunk belőle és azt kell mondjam, hogy sokkal okosabban élünk, mint eddig bármikor. Dolgozunk a kapcsolatunkért, megbeszéljük a dolgokat, akkor is, ha a másiknak ez fáj, mert jobb tisztán látni, mint egy hamis ábrándot kergetni...A lényeg, hogy ez is segített változtatni és persze a képek, amik azon a nyáron és őszön készültek. Ijesztő vagyok rajtuk, hájas, igénytelen nő, ráadásul sok képen bikiniben. Engem nem érdekelt, hogy ki mit mond, legalábbis bebeszéltem magamnak, hogy nem érdekel és büszkén feszítettem bikiniben. Hát, csúcs látványt nyújtottam....Mindezekre rakódott, hogy otthagytam a munkahelyem. Hát nem volt egy sétagalopp, de megérte.

Először lefogytam 98 kg-ról 88 kg-ra és nagyon büszke voltam magamra. Sajnos eközben tanulnom kellett és addigra fogytán voltam a lelkesedésnek, ráadásul a párom mindig dicsér, neki tetszem így is. Ezt hallgattam sokáig, így hagytam magam lebeszélni a további diétákról, nem volt nehéz. Sikerült 2011 júniusától 2012 januárjáig visszaszednem 3 kg-ot. Ráadásul a párom meg belekezdett a paleo étrendbe, amibe én akkor képtelen voltam beszállni. Ő pedig szépen lefogyott augusztusra 27 kg-ot, egyre csinibb lett, én pedig újra egyre vacakabbul éreztem magam. Azért hozzá kell tennem, ő még mindig azt szajkózta, hogy én így is milyen csini vagyok, és láttam, hogy komolyan is gondolja. Ezen ellavíroztam még pár hónapig, de közben egyre több kisebb-nagyobb egészségügyi problémám is a felszínre került és akkor ott karácsony előtt elhatároztam, hogy januárban belevágok a paleo étrendbe. Nem a gyors fogyás célzatával, hanem azzal a céllal, hogy egészségesebb mindennapokat teremtsek magamnak, magunknak. Rá kellett kattannom. Ez a kattanás január 28-án jött el. Azért halogattam eddig, mert nálunk a január a szülinap hegyek, névnapok hónapja, ami kicsit megnehezítette számomra a kezdést.  Aztán az a szombat meghatározó volt. Már előtte való nap belevágtam, de sajna 28-ra beteg lettem. Ott volt a dilemma, hogy tegyek-e kivételt azért mert beteg lettem, és nem tettem. Pedig nagyon vacakul is voltam és amiket kívántam azok nagy részét nem ehettem. Ráadásul éhes is voltam nagyon, még nem ismertem a paleo konyha szépségeit, mert a párom rengeteg nyerset evett, amivel én nem igazán tudtam jól lakni, ma már jól lakok vele. Kb. egy hét kellett mire átálltam annyira, hogy nem voltam állandóan éhes és kívánós. MA már nem vagyok annyira kívánós, néha még rám tör, de ekkor eszek pár falat olyan dolgot, amit ehetek és mindjárt jobban kibírom. Ráadásul isteni egészséges édességeket készítek, ami kitölti az egyéb finomságok iránti űrt.

A lényeg, hogy a mostanra elért 85,9 kg csak egy kezdet, már nem csábulok el, nem érzek késztetést olyan ételekre, amelyek "ártanak" nekem. Néha kívánom a csokit, de az még orvosolható, egy-két nagyon étcsokis mandulakeksszel vagy diós keksszel..., és persze a legkedvesebb barátommal a datolyával. Persze csak módjával :)))

Cukkini "spagetti" bolognai szósszal

Ez volt a mai vacsorám. Kicsit féltem tőle, mert azért én az igazi bolognai spagetti nagy-nagy rajongója vagyok. Azt kell azonban mondjam, hogy nem csalódtam. Isteni lett. Persze nem tésztás, de teljesen pótolja azt a spagettit, ami tésztával készül, ráadásul kalória sem igen van benne, főleg ami a "spagettit" illeti.

Íme a recept és egy kép is kedv csinálónak :)

Cukkini "spagetti" bolognai mártással

Szerintem látványnak sem utolsó

Egyébként nem bonyolítottam túl az ételt, ami miatt lehet, hogy kerültek bele nem éppen paleo kompatibilis hozzávalók is, mivel a szósz zacskóból került a hagymával, fokhagymával és pici borssal ízesített darált pulykahusihoz. Nem igazán volt kedvem és hozzávalóm sem az eredeti elkészítéséhez. Szóval a húst a fenti hozzávalókkal egy kicsi olívaolajon megpároltam, megsütöttem, végül felöntöttem a szósszal és az ahhoz szükséges vízzel. Összerottyantottam és kész is volt a szósz.  A lényeg csak most jön.

Én 1 db cukkinit mertem feláldozni, mert féltem az eredménytől. Szóval 1 cukkinit, ami 1 embernek bőven elég (egy viszonylag kicsi cukkini), meghámoztam és a zöldségpucolóval vékony csíkokra hasogattam. Majd az így keletkezett metélt cukkinit, beledobáltam, a fővő vízbe, amibe tettem 1 ek 10%-os ecetet, és egy kis sót is. Kb. 4-5 percig főztem az egészet és leszűrtem. Egyáltalán nem lett ecet ízű, viszont szépen egyben maradt és a szép színe is megmaradt.

A végeredmény érdekében a cukkinire halmoztam a bolognai szószt és egy kis reszelt sajttal bolondítottam meg, isteni lett. Elfelejtettem, hogy parmezán is van itthon, holnap azzal fogom megkóstolni és ezt fogok ebédelni. A lényeg, hogy teleettem vele magam, pedig nem volt egy hatalmas adag.

Az egyetlen hibája igazából a húshoz fűződik, a darált pulykacombhoz. Ez egy kérdés is egyben, hiszen a darált húst a mélyhűtőben tároltam 2,5 hónapig, de ez úgy tűnik betett neki, mert már amikor kivettem állott szaga is volt és egy picit az íze is az lett. Még szerencse, hogy a bolognai szósz erősen fűszeres, ezért nem nagyon érződik rajta, de azért kijön. Nincs valami ötlete valakinek arra, hogy ezt kivédjem, mert sajnos már nem először fordul elő velem, de csak a darált húsnál....

Főzök-főzök, stresszelek...

A paleo egyik átka, hogy szinte állandóan főzni kell, különben nincs mit enni. Próbálok persze egyszerre többet főzni, hogy "csak" két naponta kelljen forgatnom a fakanalat. Amikor elkezdem már nincs baj, de addig....

Sajnos eléggé kívánom az édességet, így azt is gyártok, pont most sül a sütőben egy a Mallorcai mandulás süti analógiájára készült Mallorcai diós süti. Isteni illatok terjengenek a levegőben. Alig várom, hogy kész legyen. Remélem fincsi lesz. Ezen kívül sütök még kenyeret is. Szezámmagos, lenmagos kenyérke. Csináltam  már tegnapelőtt is és fel akartam rakni a receptet és a képeket, de elmaradt. Ez egy tuti kenyérke, paleos, de szerintem megcsinálhatja más is, aki szereti a magokat.

Szezámmagos - lenmagos kenyérke

Szerintem csuda jól néz ki :)

4 tojás 

6-7 ek őrölt szezámmag

6-7 ek őrölt lenmag

1 csipet szódabikarbóna

só, kicsi köménymag (ízlés szerint)

petrezselyemzöld (elhagyható)

A tojásokat ketté választom, a fehérjét kemény habbá verem, hozzáteszem a sárgáját és a többi hozzávalóval összekeverem és végül egy szilikonos őzgerincformában 160-170 fokon megsütöm. Egy viszonylag semleges ízű kenyérkét kapunk, kicsit magíze van, de pl. a padlizsánkrémmel isteni volt. Nem egy sűrű kenyér, inkább levegős, könnyű, puha. Egy szóval tökéletes. Még egy kép a belsejéről.:)))

Visszatérve az édességre, sajnos nagyon kívánom, mert stresszes napok vannak mögöttünk. Nem tudom meddig tart ez az időszak, csak remélni tudom, hogy hamar vége lesz. Arról már írtam, hogy nehezen találok a mostani időszakban állást, szinte reménytelennek érzem. Azért eddig legalább megvolt az a tudat, hogy a párom fizetéséből, ha nem is nagy lábon, de meg tudunk élni mind a hárman. Sajnos ennek az időszaknak vége.

Tudtuk, hogy hamarosan eljön ez a pillanat, mert a párom jelenlegi munkája (épületgépész mérnök-közgazdász) szorosan kapcsolódik az innovációs járulékhoz, amelynek az eddigi formájában történő felhasználása sajnos nem létezik ezután. Ez közrejátszott abban, hogy megszűnt a cég ahol dolgozott és sajnos a munkája is megszűnt ezzel együtt. Mivel ezt már tudjuk egy ideje, kb. 4 hónapja állást keres. Piacképes diplomája van, felsőfokú angol nyelvtudása és sajnos ez sem volt elég ahhoz, hogy ennyi idő alatt munkát találjon. Pedig 3 éve amikor ide ment dolgozni, szinte válogathatott a munkák között. Ez mostanra sajnos már erősen a múlté. 4 hónap alatt összesen 4 cégnél volt interjún, ahol olyan is előfordult, hogy már 5 fordulón túlesett, amikor közölték, hogy bizonytalan ideig nem várható felvétel. Pedig folyamatosan biztatták, dicsérték. Mindennek ellenére nem lett semmi az egészből. Most is megy egy 3. fordulós interjúra az egyik gázszolgáltatóhoz, meglátjuk mi lesz belőle. A főnöke azonban már a felmondási időt sem tudja kifizetni, így nincs mese április 1-től nincs állása. Így mind a ketten állás nélkül vagyunk, ami nem feltétlenül a stresszmentes életet garantálja. Szerencsére van egy kis tartalékunk, de az nem fog sokáig kitartani. Mi nem szerettük volna a külföldre költözők számát gyarapítani, de úgy tűnik nem nagyon lesz más választásunk. Angliába is pályázgat és sokkal több visszajelzést kapott onnan az elmúlt 2 hétben, mint itthon a 4 hónap alatt. Nem akarok politizálni, de sajnos a mostani helyzet nem kedvez nekünk. Azt kell mondjam, hogy egyre kevesebb embernek kedveznek a mai magyar állapotok, legalábbis a környezetemben szinte mindenki sokkal rosszabb helyzetben van, mint akár egy éve. Persze van akinek jól megy, de nem ez az általános. 

Mindegy, összegezve, amennyiben a párom nem kap 2 héten belül állást itthon, akkor irány a ködös Albion. Addig kell lépnünk, amíg van miből. Hát ezek miatt stresszelünk/ stresszelek. A párom olyan szinten pozitív, hogy oktatni kellene :)), ez nekem is sokat segít... Ez azonban azzal fog járni, hogy a párom elindul barátokhoz, mi pedig itthon maradunk, amíg ő nem tudja megalapozni az életünket. Ő aki pár éve azért nem vállalt el egy svéd munkát, mert nem akart állandóan távol lenni a családjától, most el kell menjen. Eléggé elszomorít. Én itthon maradok a lányommal, aztán majd lesz valahogy...

Míg itt kisebb regényt rittyentettem elkészült a diós süti, aminek a fele már el is fogyott. Tény, hogy nem lett túl sok, de azért ez a tempó sem semmi. A páromnak a fél fogára sem elég. Mondtam neki, hogy hagyjon már nekünk is, mert holnap nem akarok újat sütni. Egyébként is ő már nem mindig paleozik. Én pedig igen...

87 kg alatt

Már 86,3 kg vagyok, legalábbis ma reggel. Haladok!!!, ha lassan is. Pedig tegnap délután, este bűnöztem. Azt mondta az uram, hogy egyek néha egy kis olyat is amit nem lehet és megdobja az anyagcserét. Lehet, hogy ez nem igaz, mindenesetre mára 86,3 kg lettem, a tegnap reggel kerek 87 kg helyett. Persze nem tömtem tele magam, ettem egy túrós palacsintát, és egy kis szelet zsúrkenyérből készült szendvicset. Nagyon jól esett, de nem érzem, hogy most aztán végleg abbahagyom a paleot, csinálom tovább :))

Azért is csábultam el, mert tegnap egész nap takarítottam, nem volt paleo kaja, csak gyümölcs itthon, amitől egy idő után egyre éhesebb lettem, ráadásul tegnap vendégek jöttek, Angliából vannak itthon a barátaink, akik miatt készítettem szendvicset és palacsintát. Az éhség és a paleos ételek hiánya vitt engem rossz útra, de nincs lelkifurdalásom.

MA azonban visszatérek a paleoba és a húsmentességet sem fogom erőltetni, mert nehezen megy. Úgy érzem, hogy nem ehetek semmit, pedig persze van mit, csak valahogy nem áll rá a szervezetem. Teljesen kiéheztetni sem akarom magam, mert akkor meg tartalékolni kezek.

Mindegy, mindent összevetve örülök, hogy lentebb csúszott a mérleg "nyelve", már ha a digitális mérlegnek van nyelve...Most már csak a sportot kellene kicsit jobban bevonni az életembe.

Sajnos a takarítás alatt sem unatkoztam (nem is én lettem volna), takarítottam a csillárt, felálltam székre, letakarítottam és amikor le akartam szállni olyan kecsesen sikerült, hogy utána alig sikerült felkelnem a földről. Eléggé megütöttem magam, a térdemet, a hátamat, a könyökömet. Így most inkább csak üldögélni vágyok...

Általában ilyenkor még történik valami, mert nem olyan eccccerűűű az élet :)), ma reggel a párom elvitte korán ivartalanítani a kutyusunkat, a kulcsommal együtt... Szerencsére a barátnőm vitte suliba a csajt és kiemeltük a leányzót a kapun keresztül, így nem maradt le a suli élményeiről sem.:))) A barátnőm csak röhögni tudott rajtunk...Még én is magunkon, na mindegy...:)

Böjtölök

Nem mondom nehezen megy, nagyon. Főleg, ha az ember lánya paleo étrenden van és nem ehet pl. vajas pirítóst vagy rakott krumplit (én nem teszek bele kolbászt), vagy egyéb finomságokat. Lassan a kardomba dőlök, mert szinte álló nap azon jár az eszem, hogy mi a fenét főzzek, mert nem érzem magam nyuszinak, hogy reggeltől estig csak nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasszak. A receptekkel is bajban vagyok, mert a 95%-ukat nem ehetem, a másik 5-öt meg nem nagyon találom. Azért próbálok ügyeskedni.

A férj uram, amikor elkezdte ezt az életmódot, két hónap után átállt a húsmentes étrendre, szinte csak nyerset evett, plusz ha főztem valami általa is fogyaszthatót. Kevés ilyen étel van, de megengedett magának kompromisszumokat, például a nem akadt fenn azon, hogy a gyümölcslevest kicsi tejjel készítem. Megette. Általánosságban azonban szinte csak nyers ételeket fogyasztott, hát ez nekem nem megy.

Próbálom kitalálni, hogy mit főzzek. Tegnap készítettem kelkáposzta főzeléket, kis keményítővel és pici zablisztes rántással, plusz csináltam hozzá gombafasírtot. Ez utóbbi szörnyű lett, szerintem. Aminek leginkább az volt az oka, hogy nem igazán találtam el a fűszerezését, mondjuk azért elfogyott, viszont azt a szagot, amit a konyha árasztott a sütés után, hát azt szívesen kihagynám. 

A mai napon egy kicsit kétségbe zuhantam, mert reggel megláttam, hogy a drága-finom dió kenyerem megpenészedett, sajna azt kell mondjam, hogy nem fogy el belőle egy kis cipó formájú, egy hét alatt. Át fogok állni a muffinra és fagyasztani fogom, legalábbis a barátnőm ezt tanácsolta. A diót pedig lecsökkentem, mert nagyon gyorsan fogy és sajnos már csak 6-7 kg van belőle, héjasan. Eddig azért habzsi dőzsiztem vele, mert azt gondoltam, hogy van dögivel. Sajnos nagyot tévedtem....Viszont a sütik hiányoznak, így a dió marad az édességhez. Szóval új kenyeret vagy muffin fajtát fogok sütni.

A mai nap viszont enélkül telt el. Szinte egész nap mandulát, mazsolát (ezeket módjával), banánt (2 közepes), datolya (8 db) és almát (2 db) csemegéztem, ebédre kiegészítettem egy kis kelkáposzta főzelékkel, vacsira pedig paradicsomot ettem, reszelt sajttal, bazsalikommal és egy db. tükörtojással. Nem mondom, hogy nem tudnék még enni, de kibírom. Holnap megint nem tudom mit fogok enni, nehéz menet ez a kaja. Ezt a fajta kaját húsvétig tartom, plusz szeretnék bele valami jó kis méregtelenítő napot tűzdelni, mert szerintem szükségem lenne rá. Nem igazán tudom hol kezdjem, és mivel. Léböjt kúra? Fogalmam sincs, szégyen bevallani, de még nem csináltam ilyet. Szívesen várok ötleteket.

Kiszámoltam a mai kajámat és szerintem belefér az 1200 kcal-ba, remélem ez segít majd a súlyom gyorsabb csökkenésében. Egyébként már a lassú, de biztos fogyásból is elegem van, ezért megpróbálok tényleg odafigyelni a kalóriára, bár az az igazság, hogy szerintem a húsmentesség segít majd, hogy kicsit beinduljon a dolog, ezzel biztatom magam. Ez a mondat összetett lett, de nagyon :))) Sajna még mindig 87,2 kg körül mozgok, ez alá nem ment, de talán holnap reggel bekúszik a bűvös 86 kg a mérlegen. Nagyon várom.

Egyébként ami fura a környezetem reakciója. Amikor 8-9 kg-ot fogytam alig vette észre valaki. Most tartok 4 kg-nál, ami lássuk be nem sok, de látszik. Érzem a cuccaimon, azt mondta férjem, hogy érzi azt a nőt, akit eldugtam eddig, mondták idegenek, ismerősök, és nem csak bátorításként, mert én nem említettem nagyon a közvetlen környezetemet kivéve ezt a kaja módot. Azt mondta anyukám, hogy átvariálódott a testem egy kicsit, persze még nem annyira látványos, de már így is örülök neki, mert motivál végre valami, a súlyom lefelé mozgása nem inspirál annyi szent..., hiszen a reumás csiga gyorsabb...

A mozgással még mindig hadilábon állok, sajnos a talpam még mindig nagyon fáj, nem tudom írtam-e erről, de nagyon vacak. Az uram azt tanácsolta, hogy a szobakerékpáron spinningeljek, hát nem mondom érdekes volt, a sima szobakeró nem igazán alkalmas erre a mozgásformára... Bár lehet, hogy én vagyok béna. Érdekességként megemlíteném, hogy izomlázam van, ugyanis vasárnap kerti munkáztam. Nem gondoltam volna, hogy egy kis kapirgálás, pakolászás is "megárt" az izmaimnak. Ez is mutatja milyen edzett vagyok.:)

 

Az élet zajlik...

A kilóim nem mentek még 87 kg alá, de remélem hamarosan bekövetkezik. Sajnos mostanában nem igazán barátom a mérleg, mert jönnek azok a bizonyos "ünnepnapok", ilyenkor nem túl mérvadó. Remélem vasárnapra túl leszek rajta, mert ilyenkor többet eszek, sok édességet kívánok, de ezek tilosak. Ráadásul megyünk haza a családhoz, ami kajailag egy kész tortúra. Ráadásul otthon sem a legfényesebb a helyzet, de ez nem ide tartozik...

Munka frontján voltak fejlemények a napokban, de sajnos nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Örültem volna az állásnak, pedig ritka vacak feltételekkel tudtam volna elhelyezkedni, de sajnos a céljaim érdekében szinte mindent bevállaltam volna, bizonyos keretek között persze. Rossz az aki rosszra gondol :)

A helyzet az, hogy jogász vagyok, jó pár éves tapasztalattal a hátam mögött. Megcsináltam a szakvizsgákat, aminek a végén ott hagytam az addigi munkahelyemet, mert elegem volt abból, hogy nem engednek el vizsgázni, mindig halasztgatnom kellett, ettől sokalltam be. Ráadásul úgy is ez volt a célom, mert ügyvéd szerettem volna lenni. Mire sikerült befejeznem a vizsgákat megváltoztatták az ügyvédi praxis feltételeit, csak akkor lehetek önálló ügyvéd, ha legalább 1 évig ügyvédjelölt vagy alkalmazott ügyvéd leszek valahol. Sajnos úgy látszik ezen fog elakadni az ügy, mert nem igazán vannak ilyen jellegű állás, ami volt azokra szinte mindre jelentkeztem. Nem mondhatnám, hogy nagy sikerrel. A múlt héten azonban volt egy lehetőség, ahova elmehettem volna jelöltnek, de sajnos nem engem választottak, talán túl "macerás" voltam egy kicsi gyerekkel. Pedig bevállaltam, hogy minden nap este 6-ig tart a munkaidőm, persze amikor tovább akkor nincs mese. Ezekbe belementem, annyit kértem, hogy ha nincs ügyfél és a munkát is el lehet itthonról végezni, akkor engedjék meg, hogy 3/4 6-kor elmenjek, mert akkor talán elérem a 6:20-as vonatot és hazaérek fél 8-ra, a gyerek 8-kor fekszik. Ez biztos nem tetszett nekik. Ráadásul a fizetés is tuti lett volna, 70e nettó, a bejárást sem fizetik. Egy szóval ideális, persze tudom, hogy be kell vállalni, mert nincs más lehetőségem arra, hogy beletanuljak az ügyvédi szakmába. A fentieket is vállaltam volna, mondjuk a kamarába sem akartak bejelenteni, mert az pénzbe kerül. Ez azért már sok volt, mondtam nekik, hogy akkor milyen előnyöm származik ebből a munkából??? Mégis mit gondoltak, hogy ezért a fenomenális fizuért fogom elhanyagolni a gyerekemet? Szóval teljesen kiakaszt ez a helyzet , elegem van abból, hogy mindenki csak kizsákmányolni akar és a fizetség érte a tapasztalat, úgy, hogy 8 év kemény jogászi munka van mögöttem, nem kamu melók. Legutóbb a drága adóhatóságot képviseltem a bíróságon. Mindent összevetve úgy érzem nem ezt érdemlem, de arra már rájöttem, hogy ebben az országban nem az érdemek számítanak, hanem sok más egyéb "fontos" tulajdonság. Már ott tartok, hogy visszamennék a közszférába is, de most ott is létszámstop van. Így maradt a folyamatos pályázgatás, meg reménykedés, hogy talán egyszer én is "megfelelő" leszek egy állásra....

Na jól kipanaszkodtam magam. Addig is míg ez nem történik meg, paleos kajákat főzök és eszek, remélve, hogy legalább egészségesebb leszek tőle :)))

Ennek jegyében tegnap is sütöttem egy finomságot, mert volt egy jó adag darált mák és féltem, hogy meg keseredik. Nekem ízlett a végeredmény, a páromnak is bejött. Szinte teljesen cukormentesre sikerült.

Mákos - kókuszos szelet almával töltve (pocakpanna blogjáról)

 

Hozzávalók:

4 tojás

2 dl víz

5 dkg mazsola (kihagyható, szerintem)

10 dkg kókuszreszelék

20 dkg mák

1 tk stevia (kóstolgatni kell, mert nagyon édesít)

2 evk xilit 

3 ek zsiradék (margarin,vaj, olaj)

2 db alma

1 kk fahéj

 Ez egy elég egyszerűen elkészíthető sütemény. Természetesen készíthető az egész édesítőszerrel, de célszerű legalább 1-2 kanál xilitet vagy hasonlót belerakni a szárazanyag mennyisége miatt.

A tojásokat szétválasztjuk és a sárgáját habosra keverjük az édesítővel, eközben a mazsolát beáztatjuk a 2 dl vízbe. Ezután a sárgájához adjuk a zsiradékot, a kókuszreszeléket, a mákot, és a mazsolát a vízzel együtt vagy csak a vizet, én tettem a tésztába egy kis fahéjat is. Ezt követően hozzákeverem a pár csepp citrommal kemény habbá vert tojásfehérjét. Ezután egy bélelt vagy kikent tepsibe borítom a felét, majd középre ráreszelem a két almát nagy lyukú reszelőn, mert eláztatja a sütit (én kis lyukún csináltam így sem lett rossz, de tovább kellett sütnöm), a reszelt almát még megszórtam fahéjjal is, majd ráborítottam a massza másik részét is. Ezután úgy 180 -200 fokon 20 percig sütjük, érdemes tűpróbával ellenőrizni. Mikor kész hagyni kell kihűlni, hogy könnyebben lehessen szeletelni. Ebből kb. 26 kocka lesz, én nagyobbakat sütöttem, de legközelebb tepsiben és nem őzgerincformában sütöm. 1 kocka kcal tartalma 

Mák: 537 kcal/10 dkg, 1074 kcal -40 ch

Kókuszreszelék: 649kcal/10 dkg - 8 g ch

Vaj: 724 kcal/ 10 dkg - 3 dkg - 217 kcal

tojás: 4db - 272 kcal - 1 ch

xilit: 10 dkg/ 240 kcal - 2 dkg 48 kcal -5 ch

mazsola: 10 dkg/276 kcal - 5 dkg - 138 kcal - 30 ch

Összesen: 2398 kcal - 84 ch

1 kocka: 92 kcal - 3,23 ch, szerintem nem vészes, mondjuk egy kávé mellé, nyami-nyami :)))

Mallorcai mandulás-diós süti

Már akartam írni, de annyira sok minden történt a héten, hogy nem igazán volt sokszor erőm leírni a napi történéseket. A lényeg a héten lementem 87,2 kg-ra aminek nagyon örülök.

Visszatérve a címre - a többit majd később - csináltam ma egy isteni sütit, amit Bambi készített el (hálás köszönet a receptért) egy másik blogoló hölgy receptje alapján. Ő fogyós receptként tette közzé, én pedig örömmel láttam, hogy minden szempontból paleos. Kalória sincs benne sok és rendkívül kiadós, a ch tartalma pedig nagyon kevés. Megsütöttem (én kicsit kevesebb mandulával, helyette dióval, nem volt elég mandula) és azt kell mondjam isteni lett, teljesen olyan, mint egy diós vagy mandulás sütemény. Nem túl édes, nagyon laktatós, egy szóval isteni.

Mallorcai mandulás-diós sütemény

 Hozzávalók:

 20 dkg darált mandula (nálam 15 dkg mand., 5 dkg dió) (1250 kcal)

6 tojás (348 kcal)

6 dkg xilit (helyettesíthető ízlés szerint) (144 kcal)

1 tk fahéj

vanília aroma 4-5 csepp

reszelt citromhéj (ízlés szerint)

Na szóval a recept. A tojásokat szétválasztom és a sárgáját az édesítővel (cukorral) habosra kevered és aztán a többi hozzávalót is beleteszed apránként, én a mandulát és a diót keverem utána a végén. A fehérjét habbá verem és végül a mandulás masszát belekeverem a habba és végül beleborítom egy őzgerincformába, de szerintem legközelebb tepsibe öntöm, így talán rövidebb idő alatt megsül, mert nem lesz olyan vastag. Én 45 percig sütöttem 160-170 fokon. Sajnos a szilikonformából nem nagyon akart kijönni, ezért kicsit szétesett, mire kiszedtem, de ez legfeljebb a látványát rontotta el, az ízlelőbimbóimat így is tökéletesen meggyőzték :).

A ch tartalma teljesen elenyésző, 1 szeletben 150 kcal van. Tudom, hogy nem kevés, de szerintem nem is vészes. Én alapvetően nem számolom a kalóriát, elég nagyvonalúan bánok vele. A fogyásom lassú, de nem is akarom elsietni :) Inkább lassan, de biztosan.

Most  megyünk bulizni, próbál a barátnőm az étrendünknek megfelelő kaját készíteni. Nagyon aranyos dolog tőle, bár kicsit furdal a lelkiismeret, mert jó  sok munkát adtam neki. Oda is készítettem azonban süteményt, meggyes pitét, tk. tönköly búzaliszt a fele, kíváncsi vagyok ki veszi észre :))

88 kg alatt

Lassan, de biztosan haladgatok a cél felé. Ma reggel 87,7 kg voltam. 

Tudom, hogy nem valami nagy haladás, de legalább elindult, végre átléptem a 88 kg-ot, már éppen ideje volt. Remélem most már kicsit gyorsabb lesz. Lassan a sportra is rákapcsolok, arról még győzködnöm kell magam, főleg azért, mert a derekam teljesen ki volt készülve a múlt héten. Kicsit kijött a gerincsérvem. Ez sajnos sok mindenben akadályoz,  a múlt héten végig vacakolt. Annyira, hogy alig tudtam mozdulni, csak nyújtani próbáltam a derekam. Az segített egy kicsit, és mostanra már a mozgáskorlátozottságom is majdnem a múlté. Mondjuk még futásba nem fognék, bár arra régen is nehezen szántam rá magam. Mindig is utáltam futni, még sportoló koromban is a hátam közepére kívántam. Nem is tudom miért merült fel bennem, hogy futni kellene, talán azért, mert sokan csinálják és olyan lelkesedéssel, hogy már-már feledteti velem az eddigieket. 

Elsősorban a férjem, aki mindig is imádott futni és ma is fut rendületlenül, mondjuk ő már sokszor próbált rávenni a futásra, de nem túl sok sikerrel, mostanra már le is tett róla. Mondjuk ekkora túlsúllyal és gerincsérvvel nem tudom, hogy belevágjak-e egyáltalán. Amennyiben belevágok akkor is várnom kell még egy kicsit, mert ekkora súllyal több kárt okozok magamnak, mint amennyi előnyt. A másik ami szóba jöhet az ellipszis tréner, ami ráadásul itt figyel a szobában, így igazából nyugodtan nekiállhatnék, már csak magamon kellene erőt vennem. Remélem sikerül és végre ez a gondom is megoldódik.

Most viszont erőt gyűjtök a konyha rendezgetéséhez. Ugyanis az én drága ezermester férjem szétbombázta. Nem túl nagy a konyhánk, a bútorunk is kicsi és nehezen férek el benne. Most csinált a párom fiókokat a szekrény aljába, amik legalább egy-két dolgot elnyelnek így jobban férek majd. Az eredmény végül nagyon meggyőző lett, nekem nagyon tetszik és viszonylag nagy helyet sikerült így létrehozni. Az egyetlen bibi, hogy szinte minden ki van pakolva a konyhába és neki kell állnom. Visszahajigálhatnék mindent, de inkább átnézegetem és kihajítom ami felesleges, mert rengeteg olyan dolgot halmoz fel az ember, amire nincs is szüksége. Ehhez gyűjtöm az erőt. 

Később pedig főzni fogok, juhtúróval, hagymával, baconnal töltött gombfejeket sütök, salátával. Isteni volt, amikor ilyet ettünk, kipróbálom. A másik amit készítek az a mandulás süti, amit Bambi oldaláról szedtem le, nagyon tetszik, bár nekem nincs annyi mandulám, így dióval egészítem ki a mandulát. Remélem finom lesz. Sőt még egy diókenyeret is készítenem kell, mert elfogyott. Megyek is a tettek mezejére lépek.

Muszaka

Hát nagy nehezen eljutottam ennek az éteknek a megalkotásáig. Csináltam már régebben is, de nem egészen így, ahogy most. Paleosítottam, és nem bántam meg. Sajnos fotó nem lett, mert a gép lemerült, mire pedig lett gép a kaja fogyott el, pedig elég nagy adagot csináltam.
A lényeg a recept, ezt az összes muszakás receptből variáltam össze.

Hozzávalók: 

(6 főre csináltam, persze lehet kevesebbet is, arányosítva)

5 db padlizsán

1 kg darált pulykacomb

0,8 l paradicsomlé v. sűrített pari 1 nagy db

3-4 szem paradicsom (elhagyható)

1,5 dl vörösbor

só, bors, 

1 kk oregano

1 teáskanál (ízlés szerint) oregano

1 kk fahéj (isteni benne)

4-5 fej vöröshagyma (méret függő)

4 gerezd fokhagyma

1,5 - 2 dl olívaolaj

reszelt sajt

Tudom nem kevés hozzávaló kell ebbe az ételbe, de megéri időt és energiát áldozni rá. Ráadásul a kisebb adagot könnyebben el lehet készíteni.

Na az alkotás részletesen.

A padlizsánt megmosom, felszeletem kb. 0,5-1 cm vastagra és sózom borsozom, + pici olivával meglocsolom, megkenem és sütőpapíron kb 180-200 fokon 10-15 percig sütöm. Ez a legmacerásabb része. Szépen megbarnulnak.

A padlizsán sülése közben, egy serpenyőben megpárolom az apróra vágott vöröshagyma felét és a fokhagyma felét olívaolajon. Ha már üveges, hozzáadom a darált húst. Ha kifehéredett, hozzáöntöm a vörösbort, megfűszerezem sóval, borssal, oregánóval és fahéjjal, mindezeket összekutyulom és ezután lefedem és takarék lángon puhára párolom, célszerű a folyadékot lesütni róla. 

Egy másik edénybe megpárolom a többi vöröshagymát, szintén olívaolajon. Ha már üveges, rászórom az összeaprított fokhagymát, majd egy picit megforgatom és hagyom sülni 1-2 percig, utána hozzáadom a paradicsomlevet (raktam el tavaly) vagy lehet sűrített paradicsomot , + só, bors és egy kis kanál mézet vagy édesítőt teszek hozzá. Felforralom az egészet és lassú tűzön kb tíz percig főzöm.

Mikor minden megvan, a hozzávalókat összeállítom egy kivajazott tepsiben. Először egy sor padlizsán, aztán a darált hús, rá a mártás, majd újabb sor padli, rá tettem a szeletelt paradicsomot, aztán jött a darált hús, és a pari szósz, majd legvégül még egy sor padlizsán. Legvégül teszek rá egy kis reszelt sajtot és közepes lángon 20-25 percig, vagy ameddig a sajt megpirul sütjük. 

NEm mondom, hogy egyszerű, de nem kerül több időbe, mint egy normál rakottas kaja. És, hát a végeredmény isteni. Olyan különleges az íze, amilyet még nem nagyon ettem, étterembe is elmenne. A férjemnek is nagyon ízlett, ráadásul itt voltak a sógornőmék is és ők is nagyon dicsérték, pedig nem paleoznak.

Türelmetlen vagyok

nem kicsit...,

Lassabban megy ez a fajta fogyás, mint egy normál kal. számolós. Nem vagyok elkeseredve, mert láttam magam körül, hogy általában 2 hónap kellett ezzel az életmóddal ahhoz, hogy a fogyás beinduljon, hiszen át kell állnia a szervezetnek és ráadásul a kalóriák nem is változnak jelentősen, csak minőségileg alakul át az étkezés.

DE! türelmetlen vagyok :((, mindig is az voltam. Nagyon hamar szeretnék eredményt elérni, nem jó várni rá hónapokat. Láttam a páromnál aki tavaly március vége körül kezdte el és április végéig még "csak" 3 kg-tól szabadult meg. Aztán május végére beindult, de annyira, hogy július végére, a barátnőm esküvőjén, már mindenki azt kérdezgette, hogy beteg vagy mi a baja, hogy így lefogyott. Tudom, hogy csak ki kellene tartani és lemenne, de én mindig türelmetlen vagyok. A párom július végére 120 kg-ról 95 kg-ra ment le. Hozzáteszem, hogy 192 cm magas.Szóval be kell vennem a türelem kapszulákat és nem kesergést el kell felejtenem.

Lehet, hogy tényleg kellene számolnom a kalóriákat, de most annak örülök, hogy az életmódot sikerül betartanom, az is éppen elég meló. Mit ehetek, mit főzzek már megint, jaj már megint csak gyümölcs és egy kis zöldség van itthon, mit egyek ilyenkor. Na, nekem nehéz, de nem adom fel, mert a pozitív hatásait is érzem, egyre inkább.

Először is amit észre vettem, az az, hogy nem fáj a fejem. Szinte minden másnap, harmadnap olyan fejfájásra ébredtem, ami csak a fejem jobb oldalára összpontosult és szinte migrén erősségű volt. Ezzel kellett együtt élnem már kb. 6-8 hónapja, és elmúlt az egész fejfájás nyomtalanul. Erre szombaton jöttem rá, mikor enyhe fejfájásra ébredtem, gondolom a front miatt, viszont ezt a fájdalmat simán elviseltem, gyógyszer sem kellett és szépen lassan elmúlt. Ez az első ami feltűnt, a másik a körmöm, eddig állandóan szétvált, letört, nagyon vacak körmeim voltak, remélem végleg múlt időben beszélhetek róla.  Ezen kívül a toalett látogatási szokásaim is sokat javultak, ezt most nem részletezem :) Remélhetőleg a bensőmben is végbementek pozitív változások, de azt még nem vizsgáltattam meg, várok vele még egy kicsit, hiszen még csak 1 hónapja csinálom. Az sem biztos, hogy minden méreg kiürült már a szervezetemből.

Mindent összevetve megpróbálok erőt venni magamon és kitartani. Nagy szerencsém van, hogy a családom is részt vesz ebben az életmódban, így nem kell két felé főznöm. Természetesen a kislányomnak csinálok tészta köretet pl. a zúzapörkölthöz, mi pedig savanyúsággal esszük vagy zablisztes galuskával, illetve a hagymaleveshez csináltam neki sajtos pirítóst, mi meg csak sajttal esszük. Így már nem olyan szörnyű a főzés sem. A magok darálását, diópucolást utálom, de az utóbbiban segít az uram. Szóval azt kell mondjam, azon kívül, hogy a fantáziámat jobban elő kell vennem, mire kitalálom mi legyen a betevő falatunk, más problémám nincs. A legnehezebb az, amikor a pékségbe megyek a gyereknek kiflit, vagy teszem azt kakaós csigát venni, mint pl. tegnap. Ekkor kell nagyon erősnek lennem. Eddig sikerült, remélem ezután is fog.

Sikerült gyönyörű padlizsánt vennem, viszonylag olcsón és megcsinálom holnap a muszakát, ma már nem főzök csak tésztát a zúzapörkölthöz és persze diókenyeret. Egy hét alatt nem eszünk meg ketten egy diós kenyeret, ami egyébként max. 50-60 dkg-os, ez is van úgy, hogy ránk romlik a vége, mint ahogy most is történt. Ez a kenyér nem szárad meg, csak elkezd fura szagú lenni....

MA még függönyt rakok fel a nappali ablakára, csak sajnos az alját még fel kell hajtanom, amihez nem sok kedvem van, de halogatom már egy ideje és már nem lehet tovább. Gyönyörű lesz a végén persze, csak az ilyen nylon függönyt nehéz varrni, mert könnyen elcsúszik.

Jól telt a hétvége :)

 A legelső jó hír, hogy ha nem is mentem  88 kg alá, de legalább kereken 88 kg lettem, ami ki is tartott másnapig, a vendégeskedés nem volt jó hatással rám. Kajailag nem lengtem ki, de sajna ittam egy kis alkoholt, bevallom őszintén, cseppet sem paleosakat, úgy mint Baileys és pezsgő. Nem sokat ittam egyikből sem, de azért még is csak lefolyt a torkomon. Egyébként isteni eledellel vártak bennünket. Gombafejeket töltött meg juhtúró, hagyma, bacon és gomba keverékével, majd mindegyik fej köré tekert bacont és megsütötte a sütőben. Ebből két darabot nyomtam be, rengeteg zöld salátával. Ez nagyon bejött...

Én készítettem a desszertet, a kókuszos-datolyás gombócot és olyan gyorsan fogyott el, hogy követni sem tudtam igazán:) A gyerkőcök is odavoltak érte.

A másnap is jól indult, főleg alvás szempontjából, mert elég sokáig durmoltunk a párommal és a gyerkőc is kegyes volt hozzánk, mert a nappaliban, velünk készségesen együttérezve, nagy csöndben tévét nézett :))) Annyira édes kis csaj, evett almát és mesét nézett. Szóval egy szavunk se lehet, tündéri csaj. Reggel még ezt gondoltam :))) Aztán kora délután változott meg ez a nézetem rendesen :)) A kiscsajjal kimentünk a tóhoz és csavarogtunk. Kihasználtuk a jó időt és a hatalmas szelet :)) és egy jó nagyot sétáltunk. Persze a lánykám nem is gyerkőc lenne, ha nem mászna bele minden pocsolyába, legsarasabb részbe. Egy helyen kértük (látszott, hogy jó kis ázott agyagos homok, amiben jól el lehet süllyedni), hogy ne menjen bele, hanem kerülje ki, hát nem ő belement. Aztán nem tudott kijönni, csak állt dőlt előre hátra, előre is letette a kezét, könyökig merülve. Láttuk, hogy esélye sincs kijönni a dagonyából. A párom mászott érte be, persze ő is majdnem elsüllyedt. A végeredmény egy varacskos disznó kinézetű család. A csaj feladata pedig a csizma alapos kisúrolása lett. Nem volt könnyű menet :D

A hétfői nap már érdekesen alakult. A gasztroenterológushoz voltam hivatalos, nagy élmény volt. Kiírt mindenféle vizsgálatot, így most már hivatalosan is megnézik, hogy van-e gluténérzékenységem, illetve laktóz intoleranciám. Majd meglátjuk. Bevállaltam még egy rendkívül kellemetlen vizsgálatot, remélem ez alátámasztja azt, hogy semmi bajom, ilyen téren. Nem részletezem, mert ez nem az a fórum.

A főzőcske terén jól sikerültek az elmúlt napok. Főztem hagymakrém levest, persze tejtermékmentesen, nagyon finom lett. Ezen kívül befigyelt még egy kis tőkehalfilé, amit jó kis pácolás után megsütöttem  a sütőben és nyers zöldséggel tálaltam, sütöttem még diókenyeret, ami egyre jobban ízlik.  Ezek voltak hétvégén, nem is kellett más, mert szombaton belakmároztunk.

Ma is főzőcskéztem, csináltam finom husi levest pulykaszárnyból és kacsanyakból, a párom ezt hozott pulykanyak helyett :)), nem baj végül is bevált. Ezt persze tészta nélkül esszük, mert hát úgy jó. A lánykámnak készítenék hozzá csigatésztát, de ő is anélkül nyomja. Nem erőltetem a tészta dolgot...

Holnap pedig görög muszakát csinálok, már nagyon várom vagy a másik variáció a zúzapörkölt, ami szintén nagyon finom. Ezek között variálok, de lehet, hogy mind a kettő befigyel még a héten.

Most megyek és menedzselem a lányom fürdését, mert annyit vacakol, mire bemászik a kádba, hogy csak legyen energiám kivárni.

Várom a hétvégét

Azt rebesgetik a hírek, hogy a hétvégén tavaszi idő lesz:)), alig várom már. Az egyetlen rossz az olvadásban, hogy ez a sok hó gyorsan olvad el és nem tudja a föld magába szívni. Ez a mi udvarunkon különösen gondot okoz, mert tavaly nyár végén csináltunk kerítést és az udvaron sajnos, mind az autóbeálló, mind a kiskapu környéke föld. Hát nem mondom most már lassan kezd sártengerré változni.

ÚÚÚÚtálom!!!, de nagyon, remélem minél hamarabb felszárad, mert lassan nem csak sár, hanem kis tavacska méretű pocsolyák is színesítik a képet. Mondtam is az uramnak, hogy lassan csónakkal fogunk közlekedni a bejárati ajtó és a kapuk között. Ez egyébként borzasztó, mert mondjuk nagy műgonddal kipucolom a csizmámat és addig tart, amíg el nem érem a kaput, mert azon a részen konkrétan elsüllyedünk...

A párom ma reggel letett egy pár deszkát a kapu környékére, hát a nagykapu környékén ez elég érdekes lett, mert utána ráállt és majdnem hanyatt esett akkorát csúszott a sárban a deszkán :)) Szóval izgalmas közlekedni. Már kitaláltam, hogy szatyrot húzok a lábamra és az utcán leveszem. Csak utána hova tegyem ezt a csodás állapotú zacskót, áááááááhhhhhhhh :D

Egyébként most reménykedem, mert fúj a szél és viszonylag langy idő van, így hátha pár nap alatt felszárad ez förtelem és már nem olyanok leszünk, mint a varacskos disznók, ha megközelítjük a kaput :))))

Visszatérve a hétvégére, megyünk a barátainkhoz, akik szintén paleoznak, de ők már 2 éve és náluk mindig valami különlegesség készül. Kíváncsi vagyok, hogy most mi lesz a menü. Én készítek kókuszos-datolyás golyót.

Remélem lesz lehetőségünk egy kicsit csavarogni ebben a jó időben, mert nagyon rám férne egy kis friss levegő.

Visszatérve a kajálásra.

Ma kipróbáltam a paleos rántott csirkecombot, hát nagyon finom lett, próbáltam lightosítani (szép szó :)), és még azt is, hogy ropogós legyen a külseje.

Ötleteltem, hogy miből készítsem a panírt, mert nem akartam még zablisztet sem használni. Így maradt az amit itthon találtam. Végül az alábbi kotyvalék lett belőle:)) Ötleteket egyéb paleos blogokról gyűjtögettem, nagyon köszönöm azokat a szerzőknek.

Rántott csirkecomb másképp

Kicsit túlontúl is napsütötte rántott csirkecomb :))

  

Szóval a csirkecombokat besóztam, először őrölt szezámmag és őrölt napraforgó keverékébe forgattam meg (70-30%) arányban, aztán tojásba, majd újra ez előbbi keverékbe. Végül egy vékonyan kizsírozott tepsibe fektettem és a combok tetejét megöntöztem egy kis olvasztott kacsazsírral, majd alufóliával lefedtem és közepes lángon fél óráig sütöttem. Ezután levettem a fóliát és mind a két oldalán sütöttem még 7-8 percig, majd mindkét oldalát megpirítottam. Nem tudom pontosan mennyi magot őröltem meg, erősen saccra ment. Kicsit túl pirítottam, de egyébként isteni lett. És ami a legjobb nincs olajszag a lakásban és mégis isteni lett az íze, finom omlós és a panír rétegtől kicsit különlegesebb lett az íze. 

Szívesen ettem volna uborkasalival, de végül görög saláta készült hozzá. Összességében egy isteni ebédet alkottam és még meg se gebedtem a melótól, mert a legjobban a tűzhely mellett álldogálást utálom a készítésében közvetlenül az olajszag után... Csak azt sajnálom, hogy eddig nem sütőben sütöttem a rántott husikat, még ha rendes panírral készül akkor is. Rá fogom beszélni anyukámat, hogy próbálja ki, mert ő 8 embernek szokott rántani és ehhez kb. 1 l olajat használ el...Ehhez nincs mit hozzáfűzni...

A végeredmény fent látható és a szívemet melengeti, hogy egy kis napsütést is sikerült becsempésznem a blogba.:))

Lehet, hogy nem kevés a kal. tartalma, ebből a csirkecombból 2 db volt kb. 350 kcal, ami szerintem ebédre nem olyan vészes, főleg nem görög salival. 

Örülök, hogy megsütöttem. Nem mondom, hogy állandóan ilyet fogunk enni, de azért néha belefér.

A mai délutánunk még izgalmas lesz:) MA lesz a farsang a suliban és az egész osztály pingvin lesz, alig várja már a kiscsajszi :)) Megyünk megnézzük a leányzót és jót fogunk bulizni. :)