2012. március 1., csütörtök

Türelmetlen vagyok

nem kicsit...,

Lassabban megy ez a fajta fogyás, mint egy normál kal. számolós. Nem vagyok elkeseredve, mert láttam magam körül, hogy általában 2 hónap kellett ezzel az életmóddal ahhoz, hogy a fogyás beinduljon, hiszen át kell állnia a szervezetnek és ráadásul a kalóriák nem is változnak jelentősen, csak minőségileg alakul át az étkezés.

DE! türelmetlen vagyok :((, mindig is az voltam. Nagyon hamar szeretnék eredményt elérni, nem jó várni rá hónapokat. Láttam a páromnál aki tavaly március vége körül kezdte el és április végéig még "csak" 3 kg-tól szabadult meg. Aztán május végére beindult, de annyira, hogy július végére, a barátnőm esküvőjén, már mindenki azt kérdezgette, hogy beteg vagy mi a baja, hogy így lefogyott. Tudom, hogy csak ki kellene tartani és lemenne, de én mindig türelmetlen vagyok. A párom július végére 120 kg-ról 95 kg-ra ment le. Hozzáteszem, hogy 192 cm magas.Szóval be kell vennem a türelem kapszulákat és nem kesergést el kell felejtenem.

Lehet, hogy tényleg kellene számolnom a kalóriákat, de most annak örülök, hogy az életmódot sikerül betartanom, az is éppen elég meló. Mit ehetek, mit főzzek már megint, jaj már megint csak gyümölcs és egy kis zöldség van itthon, mit egyek ilyenkor. Na, nekem nehéz, de nem adom fel, mert a pozitív hatásait is érzem, egyre inkább.

Először is amit észre vettem, az az, hogy nem fáj a fejem. Szinte minden másnap, harmadnap olyan fejfájásra ébredtem, ami csak a fejem jobb oldalára összpontosult és szinte migrén erősségű volt. Ezzel kellett együtt élnem már kb. 6-8 hónapja, és elmúlt az egész fejfájás nyomtalanul. Erre szombaton jöttem rá, mikor enyhe fejfájásra ébredtem, gondolom a front miatt, viszont ezt a fájdalmat simán elviseltem, gyógyszer sem kellett és szépen lassan elmúlt. Ez az első ami feltűnt, a másik a körmöm, eddig állandóan szétvált, letört, nagyon vacak körmeim voltak, remélem végleg múlt időben beszélhetek róla.  Ezen kívül a toalett látogatási szokásaim is sokat javultak, ezt most nem részletezem :) Remélhetőleg a bensőmben is végbementek pozitív változások, de azt még nem vizsgáltattam meg, várok vele még egy kicsit, hiszen még csak 1 hónapja csinálom. Az sem biztos, hogy minden méreg kiürült már a szervezetemből.

Mindent összevetve megpróbálok erőt venni magamon és kitartani. Nagy szerencsém van, hogy a családom is részt vesz ebben az életmódban, így nem kell két felé főznöm. Természetesen a kislányomnak csinálok tészta köretet pl. a zúzapörkölthöz, mi pedig savanyúsággal esszük vagy zablisztes galuskával, illetve a hagymaleveshez csináltam neki sajtos pirítóst, mi meg csak sajttal esszük. Így már nem olyan szörnyű a főzés sem. A magok darálását, diópucolást utálom, de az utóbbiban segít az uram. Szóval azt kell mondjam, azon kívül, hogy a fantáziámat jobban elő kell vennem, mire kitalálom mi legyen a betevő falatunk, más problémám nincs. A legnehezebb az, amikor a pékségbe megyek a gyereknek kiflit, vagy teszem azt kakaós csigát venni, mint pl. tegnap. Ekkor kell nagyon erősnek lennem. Eddig sikerült, remélem ezután is fog.

Sikerült gyönyörű padlizsánt vennem, viszonylag olcsón és megcsinálom holnap a muszakát, ma már nem főzök csak tésztát a zúzapörkölthöz és persze diókenyeret. Egy hét alatt nem eszünk meg ketten egy diós kenyeret, ami egyébként max. 50-60 dkg-os, ez is van úgy, hogy ránk romlik a vége, mint ahogy most is történt. Ez a kenyér nem szárad meg, csak elkezd fura szagú lenni....

MA még függönyt rakok fel a nappali ablakára, csak sajnos az alját még fel kell hajtanom, amihez nem sok kedvem van, de halogatom már egy ideje és már nem lehet tovább. Gyönyörű lesz a végén persze, csak az ilyen nylon függönyt nehéz varrni, mert könnyen elcsúszik.


2012. február 28., kedd

Jól telt a hétvége :)

 A legelső jó hír, hogy ha nem is mentem  88 kg alá, de legalább kereken 88 kg lettem, ami ki is tartott másnapig, a vendégeskedés nem volt jó hatással rám. Kajailag nem lengtem ki, de sajna ittam egy kis alkoholt, bevallom őszintén, cseppet sem paleosakat, úgy mint Baileys és pezsgő. Nem sokat ittam egyikből sem, de azért még is csak lefolyt a torkomon. Egyébként isteni eledellel vártak bennünket. Gombafejeket töltött meg juhtúró, hagyma, bacon és gomba keverékével, majd mindegyik fej köré tekert bacont és megsütötte a sütőben. Ebből két darabot nyomtam be, rengeteg zöld salátával. Ez nagyon bejött...
Én készítettem a desszertet, a kókuszos-datolyás gombócot és olyan gyorsan fogyott el, hogy követni sem tudtam igazán:) A gyerkőcök is odavoltak érte.

A másnap is jól indult, főleg alvás szempontjából, mert elég sokáig durmoltunk a párommal és a gyerkőc is kegyes volt hozzánk, mert a nappaliban, velünk készségesen együttérezve, nagy csöndben tévét nézett :))) Annyira édes kis csaj, evett almát és mesét nézett. Szóval egy szavunk se lehet, tündéri csaj. Reggel még ezt gondoltam :))) Aztán kora délután változott meg ez a nézetem rendesen :)) A kiscsajjal kimentünk a tóhoz és csavarogtunk. Kihasználtuk a jó időt és a hatalmas szelet :)) és egy jó nagyot sétáltunk. Persze a lánykám nem is gyerkőc lenne, ha nem mászna bele minden pocsolyába, legsarasabb részbe. Egy helyen kértük (látszott, hogy jó kis ázott agyagos homok, amiben jól el lehet süllyedni), hogy ne menjen bele, hanem kerülje ki, hát nem ő belement. Aztán nem tudott kijönni, csak állt dőlt előre hátra, előre is letette a kezét, könyökig merülve. Láttuk, hogy esélye sincs kijönni a dagonyából. A párom mászott érte be, persze ő is majdnem elsüllyedt. A végeredmény egy varacskos disznó kinézetű család. A csaj feladata pedig a csizma alapos kisúrolása lett. Nem volt könnyű menet :D

A hétfői nap már érdekesen alakult. A gasztroenterológushoz voltam hivatalos, nagy élmény volt. Kiírt mindenféle vizsgálatot, így most már hivatalosan is megnézik, hogy van-e gluténérzékenységem, illetve laktóz intoleranciám. Majd meglátjuk. Bevállaltam még egy rendkívül kellemetlen vizsgálatot, remélem ez alátámasztja azt, hogy semmi bajom, ilyen téren. Nem részletezem, mert ez nem az a fórum.

A főzőcske terén jól sikerültek az elmúlt napok. Főztem hagymakrém levest, persze tejtermékmentesen, nagyon finom lett. Ezen kívül befigyelt még egy kis tőkehalfilé, amit jó kis pácolás után megsütöttem  a sütőben és nyers zöldséggel tálaltam, sütöttem még diókenyeret, ami egyre jobban ízlik.  Ezek voltak hétvégén, nem is kellett más, mert szombaton belakmároztunk.

Ma is főzőcskéztem, csináltam finom husi levest pulykaszárnyból és kacsanyakból, a párom ezt hozott pulykanyak helyett :)), nem baj végül is bevált. Ezt persze tészta nélkül esszük, mert hát úgy jó. A lánykámnak készítenék hozzá csigatésztát, de ő is anélkül nyomja. Nem erőltetem a tészta dolgot...

Holnap pedig görög muszakát csinálok, már nagyon várom vagy a másik variáció a zúzapörkölt, ami szintén nagyon finom. Ezek között variálok, de lehet, hogy mind a kettő befigyel még a héten.

Most megyek és menedzselem a lányom fürdését, mert annyit vacakol, mire bemászik a kádba, hogy csak legyen energiám kivárni.

2012. február 24., péntek

Várom a hétvégét

Azt rebesgetik a hírek, hogy a hétvégén tavaszi idő lesz:)), alig várom már. Az egyetlen rossz az olvadásban, hogy ez a sok hó gyorsan olvad el és nem tudja a föld magába szívni. Ez a mi udvarunkon különösen gondot okoz, mert tavaly nyár végén csináltunk kerítést és az udvaron sajnos, mind az autóbeálló, mind a kiskapu környéke föld. Hát nem mondom most már lassan kezd sártengerré változni.

ÚÚÚÚtálom!!!, de nagyon, remélem minél hamarabb felszárad, mert lassan nem csak sár, hanem kis tavacska méretű pocsolyák is színesítik a képet. Mondtam is az uramnak, hogy lassan csónakkal fogunk közlekedni a bejárati ajtó és a kapuk között. Ez egyébként borzasztó, mert mondjuk nagy műgonddal kipucolom a csizmámat és addig tart, amíg el nem érem a kaput, mert azon a részen konkrétan elsüllyedünk...

A párom ma reggel letett egy pár deszkát a kapu környékére, hát a nagykapu környékén ez elég érdekes lett, mert utána ráállt és majdnem hanyatt esett akkorát csúszott a sárban a deszkán :)) Szóval izgalmas közlekedni. Már kitaláltam, hogy szatyrot húzok a lábamra és az utcán leveszem. Csak utána hova tegyem ezt a csodás állapotú zacskót, áááááááhhhhhhhh :D

Egyébként most reménykedem, mert fúj a szél és viszonylag langy idő van, így hátha pár nap alatt felszárad ez förtelem és már nem olyanok leszünk, mint a varacskos disznók, ha megközelítjük a kaput :))))

Visszatérve a hétvégére, megyünk a barátainkhoz, akik szintén paleoznak, de ők már 2 éve és náluk mindig valami különlegesség készül. Kíváncsi vagyok, hogy most mi lesz a menü. Én készítek kókuszos-datolyás golyót.

Remélem lesz lehetőségünk egy kicsit csavarogni ebben a jó időben, mert nagyon rám férne egy kis friss levegő.

Visszatérve a kajálásra.

Ma kipróbáltam a paleos rántott csirkecombot, hát nagyon finom lett, próbáltam lightosítani (szép szó :)), és még azt is, hogy ropogós legyen a külseje.

Ötleteltem, hogy miből készítsem a panírt, mert nem akartam még zablisztet sem használni. Így maradt az amit itthon találtam. Végül az alábbi kotyvalék lett belőle:)) Ötleteket egyéb paleos blogokról gyűjtögettem, nagyon köszönöm azokat a szerzőknek.

Rántott csirkecomb másképp

Kicsit túlontúl is napsütötte rántott csirkecomb :))
  
Szóval a csirkecombokat besóztam, először őrölt szezámmag és őrölt napraforgó keverékébe forgattam meg (70-30%) arányban, aztán tojásba, majd újra ez előbbi keverékbe. Végül egy vékonyan kizsírozott tepsibe fektettem és a combok tetejét megöntöztem egy kis olvasztott kacsazsírral, majd alufóliával lefedtem és közepes lángon fél óráig sütöttem. Ezután levettem a fóliát és mind a két oldalán sütöttem még 7-8 percig, majd mindkét oldalát megpirítottam. Nem tudom pontosan mennyi magot őröltem meg, erősen saccra ment. Kicsit túl pirítottam, de egyébként isteni lett. És ami a legjobb nincs olajszag a lakásban és mégis isteni lett az íze, finom omlós és a panír rétegtől kicsit különlegesebb lett az íze. 

Szívesen ettem volna uborkasalival, de végül görög saláta készült hozzá. Összességében egy isteni ebédet alkottam és még meg se gebedtem a melótól, mert a legjobban a tűzhely mellett álldogálást utálom a készítésében közvetlenül az olajszag után... Csak azt sajnálom, hogy eddig nem sütőben sütöttem a rántott husikat, még ha rendes panírral készül akkor is. Rá fogom beszélni anyukámat, hogy próbálja ki, mert ő 8 embernek szokott rántani és ehhez kb. 1 l olajat használ el...Ehhez nincs mit hozzáfűzni...

A végeredmény fent látható és a szívemet melengeti, hogy egy kis napsütést is sikerült becsempésznem a blogba.:))

Lehet, hogy nem kevés a kal. tartalma, ebből a csirkecombból 2 db volt kb. 350 kcal, ami szerintem ebédre nem olyan vészes, főleg nem görög salival. 

Örülök, hogy megsütöttem. Nem mondom, hogy állandóan ilyet fogunk enni, de azért néha belefér.

A mai délutánunk még izgalmas lesz:) MA lesz a farsang a suliban és az egész osztály pingvin lesz, alig várja már a kiscsajszi :)) Megyünk megnézzük a leányzót és jót fogunk bulizni. :)