Cukkini "spagetti" bolognai szósszal

Ez volt a mai vacsorám. Kicsit féltem tőle, mert azért én az igazi bolognai spagetti nagy-nagy rajongója vagyok. Azt kell azonban mondjam, hogy nem csalódtam. Isteni lett. Persze nem tésztás, de teljesen pótolja azt a spagettit, ami tésztával készül, ráadásul kalória sem igen van benne, főleg ami a "spagettit" illeti.

Íme a recept és egy kép is kedv csinálónak :)

Cukkini "spagetti" bolognai mártással

Szerintem látványnak sem utolsó

Egyébként nem bonyolítottam túl az ételt, ami miatt lehet, hogy kerültek bele nem éppen paleo kompatibilis hozzávalók is, mivel a szósz zacskóból került a hagymával, fokhagymával és pici borssal ízesített darált pulykahusihoz. Nem igazán volt kedvem és hozzávalóm sem az eredeti elkészítéséhez. Szóval a húst a fenti hozzávalókkal egy kicsi olívaolajon megpároltam, megsütöttem, végül felöntöttem a szósszal és az ahhoz szükséges vízzel. Összerottyantottam és kész is volt a szósz.  A lényeg csak most jön.

Én 1 db cukkinit mertem feláldozni, mert féltem az eredménytől. Szóval 1 cukkinit, ami 1 embernek bőven elég (egy viszonylag kicsi cukkini), meghámoztam és a zöldségpucolóval vékony csíkokra hasogattam. Majd az így keletkezett metélt cukkinit, beledobáltam, a fővő vízbe, amibe tettem 1 ek 10%-os ecetet, és egy kis sót is. Kb. 4-5 percig főztem az egészet és leszűrtem. Egyáltalán nem lett ecet ízű, viszont szépen egyben maradt és a szép színe is megmaradt.

A végeredmény érdekében a cukkinire halmoztam a bolognai szószt és egy kis reszelt sajttal bolondítottam meg, isteni lett. Elfelejtettem, hogy parmezán is van itthon, holnap azzal fogom megkóstolni és ezt fogok ebédelni. A lényeg, hogy teleettem vele magam, pedig nem volt egy hatalmas adag.

Az egyetlen hibája igazából a húshoz fűződik, a darált pulykacombhoz. Ez egy kérdés is egyben, hiszen a darált húst a mélyhűtőben tároltam 2,5 hónapig, de ez úgy tűnik betett neki, mert már amikor kivettem állott szaga is volt és egy picit az íze is az lett. Még szerencse, hogy a bolognai szósz erősen fűszeres, ezért nem nagyon érződik rajta, de azért kijön. Nincs valami ötlete valakinek arra, hogy ezt kivédjem, mert sajnos már nem először fordul elő velem, de csak a darált húsnál....

Főzök-főzök, stresszelek...

A paleo egyik átka, hogy szinte állandóan főzni kell, különben nincs mit enni. Próbálok persze egyszerre többet főzni, hogy "csak" két naponta kelljen forgatnom a fakanalat. Amikor elkezdem már nincs baj, de addig....

Sajnos eléggé kívánom az édességet, így azt is gyártok, pont most sül a sütőben egy a Mallorcai mandulás süti analógiájára készült Mallorcai diós süti. Isteni illatok terjengenek a levegőben. Alig várom, hogy kész legyen. Remélem fincsi lesz. Ezen kívül sütök még kenyeret is. Szezámmagos, lenmagos kenyérke. Csináltam  már tegnapelőtt is és fel akartam rakni a receptet és a képeket, de elmaradt. Ez egy tuti kenyérke, paleos, de szerintem megcsinálhatja más is, aki szereti a magokat.

Szezámmagos - lenmagos kenyérke

Szerintem csuda jól néz ki :)

4 tojás 

6-7 ek őrölt szezámmag

6-7 ek őrölt lenmag

1 csipet szódabikarbóna

só, kicsi köménymag (ízlés szerint)

petrezselyemzöld (elhagyható)

A tojásokat ketté választom, a fehérjét kemény habbá verem, hozzáteszem a sárgáját és a többi hozzávalóval összekeverem és végül egy szilikonos őzgerincformában 160-170 fokon megsütöm. Egy viszonylag semleges ízű kenyérkét kapunk, kicsit magíze van, de pl. a padlizsánkrémmel isteni volt. Nem egy sűrű kenyér, inkább levegős, könnyű, puha. Egy szóval tökéletes. Még egy kép a belsejéről.:)))

Visszatérve az édességre, sajnos nagyon kívánom, mert stresszes napok vannak mögöttünk. Nem tudom meddig tart ez az időszak, csak remélni tudom, hogy hamar vége lesz. Arról már írtam, hogy nehezen találok a mostani időszakban állást, szinte reménytelennek érzem. Azért eddig legalább megvolt az a tudat, hogy a párom fizetéséből, ha nem is nagy lábon, de meg tudunk élni mind a hárman. Sajnos ennek az időszaknak vége.

Tudtuk, hogy hamarosan eljön ez a pillanat, mert a párom jelenlegi munkája (épületgépész mérnök-közgazdász) szorosan kapcsolódik az innovációs járulékhoz, amelynek az eddigi formájában történő felhasználása sajnos nem létezik ezután. Ez közrejátszott abban, hogy megszűnt a cég ahol dolgozott és sajnos a munkája is megszűnt ezzel együtt. Mivel ezt már tudjuk egy ideje, kb. 4 hónapja állást keres. Piacképes diplomája van, felsőfokú angol nyelvtudása és sajnos ez sem volt elég ahhoz, hogy ennyi idő alatt munkát találjon. Pedig 3 éve amikor ide ment dolgozni, szinte válogathatott a munkák között. Ez mostanra sajnos már erősen a múlté. 4 hónap alatt összesen 4 cégnél volt interjún, ahol olyan is előfordult, hogy már 5 fordulón túlesett, amikor közölték, hogy bizonytalan ideig nem várható felvétel. Pedig folyamatosan biztatták, dicsérték. Mindennek ellenére nem lett semmi az egészből. Most is megy egy 3. fordulós interjúra az egyik gázszolgáltatóhoz, meglátjuk mi lesz belőle. A főnöke azonban már a felmondási időt sem tudja kifizetni, így nincs mese április 1-től nincs állása. Így mind a ketten állás nélkül vagyunk, ami nem feltétlenül a stresszmentes életet garantálja. Szerencsére van egy kis tartalékunk, de az nem fog sokáig kitartani. Mi nem szerettük volna a külföldre költözők számát gyarapítani, de úgy tűnik nem nagyon lesz más választásunk. Angliába is pályázgat és sokkal több visszajelzést kapott onnan az elmúlt 2 hétben, mint itthon a 4 hónap alatt. Nem akarok politizálni, de sajnos a mostani helyzet nem kedvez nekünk. Azt kell mondjam, hogy egyre kevesebb embernek kedveznek a mai magyar állapotok, legalábbis a környezetemben szinte mindenki sokkal rosszabb helyzetben van, mint akár egy éve. Persze van akinek jól megy, de nem ez az általános. 

Mindegy, összegezve, amennyiben a párom nem kap 2 héten belül állást itthon, akkor irány a ködös Albion. Addig kell lépnünk, amíg van miből. Hát ezek miatt stresszelünk/ stresszelek. A párom olyan szinten pozitív, hogy oktatni kellene :)), ez nekem is sokat segít... Ez azonban azzal fog járni, hogy a párom elindul barátokhoz, mi pedig itthon maradunk, amíg ő nem tudja megalapozni az életünket. Ő aki pár éve azért nem vállalt el egy svéd munkát, mert nem akart állandóan távol lenni a családjától, most el kell menjen. Eléggé elszomorít. Én itthon maradok a lányommal, aztán majd lesz valahogy...

Míg itt kisebb regényt rittyentettem elkészült a diós süti, aminek a fele már el is fogyott. Tény, hogy nem lett túl sok, de azért ez a tempó sem semmi. A páromnak a fél fogára sem elég. Mondtam neki, hogy hagyjon már nekünk is, mert holnap nem akarok újat sütni. Egyébként is ő már nem mindig paleozik. Én pedig igen...

87 kg alatt

Már 86,3 kg vagyok, legalábbis ma reggel. Haladok!!!, ha lassan is. Pedig tegnap délután, este bűnöztem. Azt mondta az uram, hogy egyek néha egy kis olyat is amit nem lehet és megdobja az anyagcserét. Lehet, hogy ez nem igaz, mindenesetre mára 86,3 kg lettem, a tegnap reggel kerek 87 kg helyett. Persze nem tömtem tele magam, ettem egy túrós palacsintát, és egy kis szelet zsúrkenyérből készült szendvicset. Nagyon jól esett, de nem érzem, hogy most aztán végleg abbahagyom a paleot, csinálom tovább :))

Azért is csábultam el, mert tegnap egész nap takarítottam, nem volt paleo kaja, csak gyümölcs itthon, amitől egy idő után egyre éhesebb lettem, ráadásul tegnap vendégek jöttek, Angliából vannak itthon a barátaink, akik miatt készítettem szendvicset és palacsintát. Az éhség és a paleos ételek hiánya vitt engem rossz útra, de nincs lelkifurdalásom.

MA azonban visszatérek a paleoba és a húsmentességet sem fogom erőltetni, mert nehezen megy. Úgy érzem, hogy nem ehetek semmit, pedig persze van mit, csak valahogy nem áll rá a szervezetem. Teljesen kiéheztetni sem akarom magam, mert akkor meg tartalékolni kezek.

Mindegy, mindent összevetve örülök, hogy lentebb csúszott a mérleg "nyelve", már ha a digitális mérlegnek van nyelve...Most már csak a sportot kellene kicsit jobban bevonni az életembe.

Sajnos a takarítás alatt sem unatkoztam (nem is én lettem volna), takarítottam a csillárt, felálltam székre, letakarítottam és amikor le akartam szállni olyan kecsesen sikerült, hogy utána alig sikerült felkelnem a földről. Eléggé megütöttem magam, a térdemet, a hátamat, a könyökömet. Így most inkább csak üldögélni vágyok...

Általában ilyenkor még történik valami, mert nem olyan eccccerűűű az élet :)), ma reggel a párom elvitte korán ivartalanítani a kutyusunkat, a kulcsommal együtt... Szerencsére a barátnőm vitte suliba a csajt és kiemeltük a leányzót a kapun keresztül, így nem maradt le a suli élményeiről sem.:))) A barátnőm csak röhögni tudott rajtunk...Még én is magunkon, na mindegy...:)