85,9 kg

Ennyi voltam ma reggel. Alig vártam, hogy 5-el kezdődjön a súlyom, még akkor is, ha olyan közel maradt a 86-hoz. Ez most nagyon motivál. 

Sikerült kinyomnom a beírt szöveg nagy részét!!!!, nem igaz... :( Megpróbálom visszaidézni azt amit eddig leírtam...

Utoljára 6 éve volt ennyi a súlyom, aztán rohamosan fejlődtem és 2009-2010-re elértem a 97-98 kg-os "álomsúlyt", írhatnám vágósúlynak is :))) Nem igazán vettem róla tudomást jó ideig, ezért sem tudom, hogy mikorra értem el ezt a súlyt. 2010 vége azonban változásokat hozott az életemben. Történt velem egy pár rossz dolog, ami arra kényszerített, hogy átértékeljem az életemet. Először is egy súlyos kapcsolati válság, aminek nem tudtam, hogy mi lesz a vége. Együtt megyünk tovább az úton vagy külön-külön, 15 együtt töltött évet nem lehet csak úgy kidobni. Ráadásul mi szerettük is egymást, csak az élet és a néha embert próbáló problémák más vágányra soroltak minket, egymás mellett robogtunk és rá kellett jönnünk, hogy összefutnak-e azok a sínek újra vagy ne erőltessük a dolgot. Végül megoldottuk a problémáinkat, sokat tanultunk belőle és azt kell mondjam, hogy sokkal okosabban élünk, mint eddig bármikor. Dolgozunk a kapcsolatunkért, megbeszéljük a dolgokat, akkor is, ha a másiknak ez fáj, mert jobb tisztán látni, mint egy hamis ábrándot kergetni...A lényeg, hogy ez is segített változtatni és persze a képek, amik azon a nyáron és őszön készültek. Ijesztő vagyok rajtuk, hájas, igénytelen nő, ráadásul sok képen bikiniben. Engem nem érdekelt, hogy ki mit mond, legalábbis bebeszéltem magamnak, hogy nem érdekel és büszkén feszítettem bikiniben. Hát, csúcs látványt nyújtottam....Mindezekre rakódott, hogy otthagytam a munkahelyem. Hát nem volt egy sétagalopp, de megérte.

Először lefogytam 98 kg-ról 88 kg-ra és nagyon büszke voltam magamra. Sajnos eközben tanulnom kellett és addigra fogytán voltam a lelkesedésnek, ráadásul a párom mindig dicsér, neki tetszem így is. Ezt hallgattam sokáig, így hagytam magam lebeszélni a további diétákról, nem volt nehéz. Sikerült 2011 júniusától 2012 januárjáig visszaszednem 3 kg-ot. Ráadásul a párom meg belekezdett a paleo étrendbe, amibe én akkor képtelen voltam beszállni. Ő pedig szépen lefogyott augusztusra 27 kg-ot, egyre csinibb lett, én pedig újra egyre vacakabbul éreztem magam. Azért hozzá kell tennem, ő még mindig azt szajkózta, hogy én így is milyen csini vagyok, és láttam, hogy komolyan is gondolja. Ezen ellavíroztam még pár hónapig, de közben egyre több kisebb-nagyobb egészségügyi problémám is a felszínre került és akkor ott karácsony előtt elhatároztam, hogy januárban belevágok a paleo étrendbe. Nem a gyors fogyás célzatával, hanem azzal a céllal, hogy egészségesebb mindennapokat teremtsek magamnak, magunknak. Rá kellett kattannom. Ez a kattanás január 28-án jött el. Azért halogattam eddig, mert nálunk a január a szülinap hegyek, névnapok hónapja, ami kicsit megnehezítette számomra a kezdést.  Aztán az a szombat meghatározó volt. Már előtte való nap belevágtam, de sajna 28-ra beteg lettem. Ott volt a dilemma, hogy tegyek-e kivételt azért mert beteg lettem, és nem tettem. Pedig nagyon vacakul is voltam és amiket kívántam azok nagy részét nem ehettem. Ráadásul éhes is voltam nagyon, még nem ismertem a paleo konyha szépségeit, mert a párom rengeteg nyerset evett, amivel én nem igazán tudtam jól lakni, ma már jól lakok vele. Kb. egy hét kellett mire átálltam annyira, hogy nem voltam állandóan éhes és kívánós. MA már nem vagyok annyira kívánós, néha még rám tör, de ekkor eszek pár falat olyan dolgot, amit ehetek és mindjárt jobban kibírom. Ráadásul isteni egészséges édességeket készítek, ami kitölti az egyéb finomságok iránti űrt.

A lényeg, hogy a mostanra elért 85,9 kg csak egy kezdet, már nem csábulok el, nem érzek késztetést olyan ételekre, amelyek "ártanak" nekem. Néha kívánom a csokit, de az még orvosolható, egy-két nagyon étcsokis mandulakeksszel vagy diós keksszel..., és persze a legkedvesebb barátommal a datolyával. Persze csak módjával :)))