Szörnyű hétvégén vagyok túl kajailag. Na, nem adtam fel a paleózást, de azt gondolom, hogy ezután a hétvége után minimum egy érdemrendet kellene kapnom, hogy ellenálltam a csábításnak. Ennyire még sose kívántam (a paleo kezdete a mérce) a finomságokat, de ebben az elmúlt két nap a hibás.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy már nem akarom megenni a számomra nem megfelelő ételeket.
A lista rendkívül széles. Az anyukám ezen a hétvégén csak olyat készített amit nem ehetek meg. Tudom én, hogy az unoka ezt szereti és az anyagi megfontolások is közrejátszottak amikor a hétvégén főzött, de nekem ez egyenlő volt a kínszenvedéssel. Példálózó jelleggel, főzött, sütött lebbencs levest, krumplis lángost, túrógombócot és krumplis pogácsát is. A levest kivéve mindegyiket imádom és hát nem volt egyszerű megállnom, de jelentem sikerrel vettem az akadályokat, de ma készítenem kell valami finomat, mert nagyon kívánok mindent ami kelt tészta, édesség, finomság, egyebek...
Szerencsére sport terén már javulást mutattam a hétvégén. Ha a közelben lenne egy kori pálya nagyon egyszerű dolgom lenne, mert imádok korcsolyázni. Ezen a hétvégén is ez volt az egyik program. Nem mondom, hogy meglepődtem az edzetlenségemen, de végül belejöttem. Az első kör után olyan volt a sípcsontom melletti rész, mintha tüzet raktak volna ott, az izmaim hiánya miatt:( Aztán belelendültem, végül több, mint 1 órát koriztunk. Szerencsére nem felejtettem el siklani a jégen. A kicsi lányom most kezdi, de annyira kis ügyes, ráadásul nagyon bátor is. Én végig attól féltem, hogy esek egy nagyot, de ő olyan gyorsan rohangált a kis kezdetleges technikájával, hogy féltem odanézni néha. Szóval a sport megvolt... Szívesen űzném még ezt a jeges sportot máskor is, de a környéken ez elég nehézkes...
Összességében tehát a hétvége jól telt, kivéve az utazásokat, mert azok most horrorisztikusan hosszúnak tűntek. Odafele az átlag 2,5 órás utat 4,5 óra alatt tettük meg, mert baleset történt, visszafele lehetett haladni, de ki akartunk próbálni egy új utat, ami nem igazán vált be. A 2,5-es szintidőt meg se közelítettük a cirka 3 óra 15 perccel. Alig vártuk, hogy hazaérjünk. Itthon újabb meglepetés várt, mert a kazánnak valami nyavalyája lett, így kellett neki egy ügyes férfi kéz, hogy újra formába lendüljön. Nem volt nagy meló, de sajna a ház lehűlt 16,5 fokra. Az azért megnyugtató, hogy fűtés nélkül sem hűlt ki a ház ennél jobban. Mostanra sikerült feltornázni a fűtést 21 fokra. Ez azért már élvezhetőbb...
Mindjárt nekilátok főzni vagy sütni, még nem tudom. Alapul veszem Pocakpanna receptjeit, mert isteninek tűnnek. Ha készítek valami finomat, akkor csak ki tudom védeni a csajszi csokikészletének felfalását, ami jelenleg sanszos...
Ügyes vagy, hogy kibírtad! Nekem ez a paleo kínszenvedés lenne (fel is adnám hamar), de ha neked ez beválik, csináld.
VálaszTörlésKorizás helyett esetleg görkorizás? Persze mindenféle védőfelszereléssel. Kislányod is biztosan élvezné.
Szia Pretty!
VálaszTörlésSzoktunk görkorizni, de a mostani időjárás nem éppen görkori barát, így marad a jégkori, amit egyébként jobban is szeretek. Biztos van fedett görkori pálya is, de a közelünkben sajna sehol sem tudok.
Nekem sem ment eddig ez a kajálás, hiszen a párom már tavaly április óta ezen él, mostanában már eszik néha mást is, főleg Db-ben, de itthon odafigyel. Én egész jól elvagyok ezzel a kajával, ha nem kísértenek folyamatosan. De megoldottam, tegnap sütöttem finomságot és máris jobban vagyok.
Pretty próbáltam én is írni Neked a blogodon, de nem sikerült, mert regisztrálnom kell vagy belépnem. Azért majd megnézem milyen az a regisztrálás.:)
VálaszTörlésOké :) Nézz körbe esetleg a receptjeimnél is, hátha van paleo kompatibilis, vagy olyan, ami azzá tehető.
VálaszTörlés