Már vagy két napja nem írtam. Nagyon jó napokon vagyunk túl, bár a kajálás tekintetében nem arattam teljes sikert.
Pénteken egész nap takarítottam. Úgy belelendültem, hogy az egész konyhát végigsúroltam, a falakat, a tűzhelyet, stb. Estére olyan izomlázam volt a karomban, hogy csak na. Nem túl sokat ettem pénteken, de minden belefért a paleoba. Reggeliztem, napközben gyümölcsöket csipegettem, este húslevest ettem zöldséggel és husival.
A tegnapi napom már eseménydúsabbra sikerült kajailag is. Féltem ettől a naptól, a gyerekzsúr koordinálástól és a finomságok támadásától is. Túl rövid idő telt még el az átállástól, hogy csak úgy át tudtam volna nézni ezeken a finomságokon.
A lényeg, hogy abbahagytam a kókuszgolyózást, na jó ma még ettem 3 db-ot, de ezzel kifújt. A hűtő közelébe sem megyek, de azért ma sütök szerintem paleo gofrit, mert megkívántam az édességet, bár lehet, hogy győz a lustaságom. Ugyanis nagyon elfáradtam tegnap és tegnapelőtt.
A tegnapi buli fantasztikusan sikerült, hála ezért a páromnak, aki annyira jól ért a gyerekek nyelvén és annyira szeret velük foglalkozni, hogy szerintem a pedagógusok jó része leckét vehetne tőle. Tud velük bohóckodni, játszani, de komoly is tud lenni és hallgatnak is rá, ráadásul nagy türelemmel és ügyesen tanítgatja a gyerkőcöket. A buli eleje kicsit káoszosra sikerült, de aztán felülemelkedtünk rajta és egyre jobb és jobb feladatokat, játékokat találtunk, 1-2 játékot én, a többit a párom vezényelte. Az enyémek kevésbé bohókásak, de legalább le tudtak állni egy kicsit, mert iszonyúan pörögtek egyébként.
Minden tiszteletem az óvónőké... és a tanároké is, mondjuk néhánnyal pályát módosíttatnék. Mindegy, ez nem ide tartozik.
A férjem hozott egy piócát, akit vizikígyónak hívtak és Dezsőkének szólítottak. A gyerkőcök imádták. Követni sem bírtam a játékokat. A kedvenc a takarítógép volt, amit egy hulla-hopp karika szimbolizált és azt kellett átugrani, lefeküdni, hogy elmenjen valaki fölött, a lényeg, hogy nem lehetett hozzáérni, de párom összevissza húzgálta a karikát, vízszintesen, alacsonyan, magasan, függőlegesen. Imádtak ugrálni.
Volt egy kötele a páromnak, az egyik kisgyereket megkötözte bokától vállig rátekerte és így kellett elkapni egy másik gyereket, akit aztán megint betekertek és ment tovább a játék. 2,5 óra kemény menet, utána takarítás. Úgy leszívták az összes energiánkat, hogy este amikor kimentünk a teremből és megláttuk a 10 cm havat a kocsin, majdnem leültem a hóba, hogy na elég volt én már kivagyok teljesen. Persze akkor is a szívem választottja állt neki havat takarítani és járóképessé tenni az autót, aztán itthon a ház előtt folytatta.
Egy szóval a tegnapi nap fantasztikusan telt, a gyerkőcök szerint a világ legjobb buliján vettek részt és úgy elfáradtunk, hogy szokásunktól eltérően már fél 10-kor ágyban voltunk és reggel fél tízig aludtunk egy huzamban. A kislányom rendkívül tapintatosan 3/4 7-kor levonult a nappaliba és örömködött, hogy ilyenkor szólongatás nélkül nézhet mesét...:))), ilyennek is lennie kell néha.
A mai nap pedig pihengetek, mert még tegnap este sütöttem husit és a sütőben várja a kései ebédet, már csak egy kis párolt zöldséget prezentálok hozzá, plusz levest melegítek. A kis család pedig elvonult szánkózni. A drágák. Hívtak, de én aki annyira szeretek szánkózni egyáltalán nem vágytam ma ki a hidegbe, nagyon nem...
A mai kaja:
Reggeli: agyonsült dió kenyér, sült bacon vég, savanyú káposzta, paprika, tea + 3 kókuszgolyó :(((
Ez történt 11-kor.
Tízórai: kimarad :)))
Ebéd: alma, napramag
Uzsonna, vacsora: kevés husileves, párolt zöldség, tejfölös husi
Uzsonna, vacsora: kevés husileves, párolt zöldség, tejfölös husi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése